Home
Kategóriák
Popular
Vicces képek
A legjobb viccek
Legujabb viccek
Agresszív kismalac
Anyós viccek
Bizarr viccek
Bűnözős viccek
Chuck Norris viccek
Csajozós viccek
Egysoros viccek
Erotikus viccek
Férfi viccek
Házasságos viccek, Házassági viccek
Karácsony viccek, Karácsonyi viccek
Morbid viccek
Nyugdíj viccek, Felnőtt viccek
Orvos viccek, Orvosi viccek
Pikáns viccek
Pistike viccek
Részeg viccek, Részeges viccek
Skót viccek
Szex viccek
Szőkenő viccek
Ügyvéd viccek, Ügyvédes viccek, Bíró viccek
Vallásos viccek
Zsidó viccek, Rabbi viccek
Български
English
Deutsch
Español
Русский
Français
Italiano
ελληνικά
Македонски
Türkçes
Українські
Portugal
Poland
Sweden
Dutch
Danish
Norwegian
Finnish
Hungarian
Romanian
Czech
Lithuanian
Latvian
Croatian
My Jokes
Edit Profile
Logout
Legujabb viccek
Történelem viccek
Afganisztán történelme:...
Afganisztán történelme:
1773: Az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793: Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799: Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.
1803: Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809: Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.
1815: Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818: A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823: Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838: Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841: Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841: Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842: A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842: Shuját meggyilkolják.
1842 decemben: A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848: Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863: Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878: A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879: A briteket lemészárolják Kabulban.
1879: A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881: A lázadókat lemészárolják.
1888: Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901: Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912: Lázadás, polgárháború.
1919: Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919: Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921: Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924: Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929: A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933: A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939: Felkelés.
1953: Daud min. elnök. Szovjet barátság kezdete.
1973: Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975: Daud kiirtja ellenfeleit.
1978: Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979: Megölik az USA nagykövetét.
1979: Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979: Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979: Szovjet invázió kezdete.
1986: Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992: A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994: Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996: A Taliban elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. bin Laden ideköltözik.
1998: Kivégzik az iráni nagykövetet(!!)
1999: Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.
2001: Egy orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét.
2001 szeptember 11: Innen meg tudjuk...
0
0
4
Előző
Történelem viccek
Következő
1773: Az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793: Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799: Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.
1803: Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809: Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.
1815: Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818: A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823: Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838: Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841: Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841: Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842: A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842: Shuját meggyilkolják.
1842 decemben: A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848: Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863: Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878: A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879: A briteket lemészárolják Kabulban.
1879: A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881: A lázadókat lemészárolják.
1888: Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901: Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912: Lázadás, polgárháború.
1919: Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919: Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921: Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924: Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929: A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933: A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939: Felkelés.
1953: Daud min. elnök. Szovjet barátság kezdete.
1973: Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975: Daud kiirtja ellenfeleit.
1978: Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979: Megölik az USA nagykövetét.
1979: Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979: Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979: Szovjet invázió kezdete.
1986: Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992: A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994: Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996: A Taliban elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. bin Laden ideköltözik.
1998: Kivégzik az iráni nagykövetet(!!)
1999: Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.
2001: Egy orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét.
2001 szeptember 11: Innen meg tudjuk...