A legjobb viccek

Az iskolaév első napján egy amerikai iskolában a tanárnő új diákot mutat be: Sakiro Suzukit Japánból.
Kezdődik az óra:
- Lássuk, ki tud többet Amerika történelméből - mondja a tanárnő.
- Ki mondta:
"Szabadság vagy halál"?
Síri csend az osztályban, csak Suzuki jelentkezik:
- Patrick Henry,1775,Philadelphia.
- Kiváló Suzuki. És ki mondta ezt? "Az állam a nemzettel egyenlő, ezért a nemzet nem halhat meg".
Suzuki feláll:
- Ábrahám Lincoln,1863,Washington.
A tanárnő végigméri az osztályt és így szól:
- Szégyellem magam miattatok. Suzuki Japánból jött és jobban ismeri Amerika történelmét,mint ti.
Hátulról egy csendes hang:
- Nyaljátok ki a seggem büdös japcsik!
- Ki volt az? - kérdezi a tanárnő.
Suzuki jelentkezik és mondja:
- McArthur tábornok 1942-ben Guadalcanalnál és Lee Iacocca 1982-ben a Chrysler cég közgyűlésén.
Az osztályban teljes a csend, egy hang hátulról:
- Elhányom magam.
A tanárnő kiabál:
- Ki volt az?
Suzuki azonnal válaszol:
- Idősebb George Bush, Tanaka japán miniszterelnöknek a munkaebéd alatt, Tokio, 1991.
Az egyik diák unottan odaveti:
- Szopj le!
A tanárnő hisztérikusan:
- Elég! Ez meg ki volt?
Suzuki rezzenéstelen arccal:
- Bill Clinton Monica Lewinskynak, 1997, Washington, Fehér Ház, Ovális Iroda.
Egy másik diák feláll és elordítja magát:
- Ez a Suzuki egy nagy rakás szar!
Suzuki ismét nyugodt hangon:
- Valentino Rossi motorversenyző 2002, Brazil Motoros Nagydij.
Az osztályon eluralkodik a káosz, a tanárnő elájul, nyílik az ajtó és belép az igazgató:
- Én még ilyen szétcseszett kuplerájt életemben nem láttam!
Mire Suzuki:
- Gyurcsány Ferenc, Magyarország, 2006 Balatonöszöd.
Egy nagy áruházban egy pasas egy fél fej salátát akar venni. Az eladó mondja neki, hogy nem lehet, de a pasi addig erősködik, míg az eladó rááll, hogy megkérdezze a főnököt a dologról. Hátramegy a főnök irodájába, és azt mondja neki:
- Ne haragudjon uram, hogy zavarom, de egy idióta egy fél fej salátát akar venni... - ekkor meglátja, hogy ott áll mögötte a vevő, és így folytatja:
- ... és ez az úr itt mögöttem, megvenné a másik felét!
A főnök persze érti, hogy miről van szó, lerendezik a vevőt, majd magához hívatja az eladót:
- Na fiam, maga igen szépen kivágta magát a kutyaszorítóból! Honnan jött?
- Minnesotából.
...
- Igen? És miért jött el onnan?
- Nincs ott semmi uram, csak kurvák, meg hokijátékosok.
- Tényleg? Érdekes, a feleségem is minnesotai ...
Rövid csend megszólal az eladó :
- Nem mondja uram! És melyik csapatban játszott?

Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség kb. 9 méter magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)