John és Iván találkoznak, és arról kezdenek el beszélgetni, hogy melyik országban nagyobb a demokrácia:
- Nálunk olyan nagy a demokrácia, hogy én elmegyek a Fehér Házhoz, és simán lepisálom a kerítést, ha akarom. - mondja John.
- Nálunk olyan nagy a demokrácia - kezdi el beszédét Iván - hogy én elmegyek a Kremlbe, és a Lenin Mauzóleum tövében szarok egyet, ha akarok.
John már bánja, hogy túl nagyot hazudott, próbál enyhíteni a dolgon:
- Az igazság az, hogy én azért körülnézek, nem e látja valaki.
Mire Iván:
- Hát azért én se tolom le a gatyámat.
- Mi a panasza?
- Doktor úr, a legnagyobb problémám az, hogy a feleségem időtlen-idők óta nem szeretkezik velem.
Az orvos behívja a feleséget másnapra, aki meg is jelenik.
- Doktor úr, lehetek őszinte? Azért nem szeretkezem a férjemmel, mert reggel mindig elalszok, mert fáradt vagyok, ezért kénytelen vagyok taxit hívni. Persze a pénzt mindig otthon hagyom, és a taxis megkérdezi: rendőrt hívjon, vagy megoldjuk másképp? Megoldjuk másképp, ezért késve érek be az irodába, ahol a főnök megkérdezi, kirúgjon vagy megoldjuk másképp? Megoldjuk másképp, és mivel a főnök csak este ér rá, ezért kénytelen vagyok megint taxit hívni, de pénzem az még mindig nincs. Ezért megkérdezi a taxis, rendőrt hívjon, vagy megoldjuk másképp? Természetesen megoldjuk másképp. Mire aztán hazaérek, hulla fáradt vagyok, és csak aludni tudok.
Erre az orvos:
- Elmondjam mindezt a férjének, vagy megoldjuk másképp?
Egy nő egyedül tevékenykedik otthon, s közben kopogtatnak a bejárati ajtón. Kinyitja, a küszöbön egy férfi áll és kérdezi:
- Bocsánat, de van önnek pinája?
Az asszony felháborodottan a férfi arcába csapja az ajtót. A következő nap újra kopogtatás, ugyanaz a férfi áll az ajtóban s kérdezi:
- Bocsánat, de van önnek pinája?
A nő megint felháborodottan becsapja az ajtót.
Aznap este elmondja a férjének a történteket. A férj így szól:
- Hagyd csak rám, kedvesem. Holnap kiveszek egy nap szabadságot és itthon maradok veled. Majd elrejtőzöm az ajtó mögé, és mikor kérdez olyan piszkos módon, csak mond neki hogy - Igen, van.
Aztán én majd elintézem a szemetet.
Eljött a másnap. Férj otthon van a feleségével, s a várt kopogtatás nem is késik. A férj gyorsan az ajtó mögé bújik, a feleség kinyitja az ajtót. A rejtélyes férfi az megint, a szokásos kérdésével:
- Van önnek pinája?
Felkészülve, a nő rávágja:
- Igen, van! És?
- Kérem, rá tudná venni a kedves férjét hogy az önét használja a feleségemé helyett?...
A Kultuszminisztériumban kiadják az irányelvet, hogy az oktatást sokkal praktikusabban, sokkal életszerűbbé kell alakítani. A tanítónő:
- Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó. Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot. Kapcsolás, aztán:
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk. Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!
- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon. A tanítónő felhívja ugyanazt a számot még egyszer.
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel. Még egyszer: Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?
Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon. Most jön a legmagasabb fок. A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Már megint te vagy, te hülye kurva? Menjél vissza a jó kurva anyádba, ahonnan jöttél. Vagy gyagya vagy, vagy engem akarsz baszogatni.
Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka. Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:
- Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat! - Mutasd meg, Jenőke. A gyerek felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Zolika vagyok,.... Nem kerestek?...
Gáborka az édesapjával sétál. Egyszer csak egy piros lámpás házhoz érnek, ahol erősen kifestett lányok álldogálnak. Gáborka rákérdez:
- Apu! Milyen ház ez?
Az apa nem tudja hirtelen, mit mondjon, nem akar hazudni, mire nagy nehezen kitalál valamit.
- Ez egy kupleráj kisfiam. Tudod, itt hölgyek nyújtanak örömöt bácsiknak pénzért. Gáborka tudomásul veszi. Hazamennek, de otthon nagyon furdalja a kíváncsiság, hogy milyen örömöt kaphat, összeszedi minden zsebpénzét, és elmegy a kupiba.
Ott a madame elé kiteszi az összes zsebpénzét, és azt mondja:
- Örömöt szeretnék! A madame ránéz és, hát gondolja, azért mégsem kellene egy kisfiút még beavatni, hát süt neki palacsintát. Miután végzett Gáborka, hazamegy.
Otthon kérdezi az apja :
- Hol voltál, kisfiam?
- A kuplerájban voltam. Az apának hatalmasra nyílnak a szemei!
- És milyen volt?
- Hát, kilencet bírtam, a tizediket már csak széthajtottam és kinyaltam.
Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte. Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet. Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant:
- Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! - Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát. . . 30-40. 000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet. Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből. A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.
Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
- Kérem mondja el nekem egy napját!
- Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. megiszok rá 2-3 pálinkát...
- Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
- Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 2-3 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 4-5 könyvet ismét el kell olvasnom.
Általában bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 fél vekni kenyérrel.
Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Ferkó már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Gézához.
- Miért? A Gézánál mi van?!
- Nyomda...