Az iskolában a tanítónő a gyerekeket a Nemzeti dalból felelteti, rajzos felelet formájában: Első Zolika. Zolika kimegy a táblához, és felrajzol egy patakot, egy hidat, és a patakban mosakodó embereket. Ezt írja alá: "Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!" - Rendben van Zolika, ötös. A második Ádámka. Ő is kimegy, és felrajzol pár dombot, és sírt. Ezt írja alá: "Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak." - Rendben, ötös. Kimegy Móriczka is, és felrajzolja Rákosi elvtárs képét. A tanárnő döbbent hangon kérdezi: - Na, de Móriczka, mit keres Rákosi elvtárs a táblán? - Ő a sehonnai bitang ember!
Az iskolában a tanítónő a gyerekeket a Nemzeti dalból felelteti, rajzos felelet formájában:
Első Zolika.
Zolika kimegy a táblához, és felrajzol egy patakot, egy hidat, és a patakban mosakodó embereket.
Ezt írja alá:
"Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!"
- Rendben van Zolika, ötös.
A második Ádámka.
Ő is kimegy, és felrajzol pár dombot, és sírt.
Ezt írja alá:
"Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak."
- Rendben, ötös.
Kimegy Móriczka is, és felrajzolja Rákosi elvtárs képét.
A tanárnő döbbent hangon kérdezi:
- Na, de Móriczka, mit keres Rákosi elvtárs a táblán?
- Ő a sehonnai bitang ember!