Skip to main content
Az jogi egyetemen első nap bemegy a dékán a frissen felvett tanulókhoz beszédet tartani. Amikor befejezte a mondandóját, még hozzáteszi:
- És, uraim, soha ne felejtsék el, azzal, hogy mi ügyvédeket nevelünk önökből, életeket mentünk!
Nagy csend az előadóteremben, majd hátulról megszólal egy bátortalan hang:
- Elnézést uram, de hogyan mentenek ezzel életeket?
- Úgy, fiam, hogy az orvosi egyetemeket megmentjük az idiótáktól!
Bekopogtat a város legsikeresebb ügyvédéhez a városi lelkész adományért:
- Uram, ön nagyon sikeres ügyvéd, szép vagyonnal. Kérem, adakozzon az egyház javára.
- Tisztelendő úr, hallott róla, hogy apám halálos beteg, és anyám összes pénze elment az ápolására?
- Nem, nem hallottam.
- És arról hallott, hogy a bátyám a háborúban elvesztette mindkét lábát, és segélyekből kell, hogy eltartsa a feleségét és mind a hat gyerekét?
- Nem hallottam.
- És azt hallotta, hogy a húgom férje meghalt egy autóbalesetben, egyetlen fillér nélkül hagyva a családját?
- Nem. Sajnálom.
- Nos, gondolja, hogy ha nekik nem adok egy fillért sem, akkor majd pont az egyháznak fogok?