Ül a belga, a német meg a holland építőipari munkás a tetőn, és kicsomagolják a reggelit.
- Már megint kolbászos szendvics! - sóhajt a német.
- Már megint sajtos szendvics! - sóhajt a holland.
- Már megint tonhalas szendvics! - sóhajt a belga.
Másnap megint reggelibontás.
- Már megint kolbászos szendvics! - bosszankodik a német. - Ha holnap is ez lesz, leugrom!
- Már megint sajtos szendvics! - dühöng a holland.- Ha holnap is ez lesz, leugrom!
- Már megint tonhalas szendvics! - mérges a belga.- Ha holnap is ez lesz, leugrom!
Következő napon leülnek megint.
- Már megint kolbászos szendvics! - sóhajt a német és leugrik.
- Már megint sajtos szendvics! - sóhajt a holland és leugrik.
- Már megint tonhalas szendvics! - sóhajt a belga és leugrik.
Az özvegyek zokognak a síroknál.
- Nem értem! Ha tudtam volna, hogy elege van a kolbászos szendvicsből, mást csináltam volna neki - bőg a német feleség.
- Nem értem! Ha tudtam volna, hogy elege van a sajtos szendvicsből, mást csináltam volna neki - rí a holland feleség.
- Nem értem! Mindig saját maga csinálta a szendvicseit! - zokog a belga feleség.