197-es tudakozó plusz szösszenetek:
- Szeretnék ledokorálni. Mit kell tennem?
- Hát... öööööööööö... hol szeretne?
- Nem tudom! Azért hívom magukat, hogy megmondja. De nincs egyetemi végzettségem, az nem baj, ugye?
- Itt lakom Tamásiban, és a házammal szemben van egy telefonfülke. Most, hogy északi szél fúj, mindig csapkod az ajtaja. Ki tudna küldeni valakit, aki javítja?
- ... (káromkodások)... Ez az egész tudakozó egy nagy szar! Kilencedszer hívom magukat!
- Mit szeretne?
- Kapcsolja nekem Szovjetuniót!
- ???
- Múltkor még tudták kapcsolni!
- Az elég régen lehetett... Én legfeljebb meg tudom adni Oroszország előhívóját.
- De nem érti meg, hogy én a Szovjetunióval akarok beszélni???
- (5 éves hang): Csókolom, azt szeretném kérdezni, hogy mi a neve a hetedik törpének?
- Melyik a hetedik? Hapci, Vidor, Tudor, Kuka, Szundi, Szende vagy Morgó?
- A Szende! Köszönöm, Csókolom!
- Jó napot kívánok! Azt szeretném megkérdezni hogy hívták az Istent...
- Kis türelmet... Jahve az Isten neve.
- Nem értem, hogy?
- Betűzöm: József Aladár Hedvig...
- József Aladárnak hívták?
- Nem! Betűzöm: József Aladár Hedvig...
- Hedvig? Hát nő volt?
- Halló! A tudakozót hívtam?
- Igen.
- És tudnak telszámokat is mondani?
- Jó napot! Meg tudnák mondani az adó és TAJ számomat, mert otthon felejtettem a kártyáimat.
- Jó napot! A Hazai Világbank telefonszámát szeretném.
- Hazai Világbank?
- Tudja, a HVB bank!
- Jó napot, Kovácsné vagyok és egy MONGOLOID éttermet keresek Budapesten...
(szombat reggel 8 óra)
- Azonnal kapcsolja a főnökét, panaszt akarok tenni! Nem ébresztettek fel, most el fogok késni a munkahelyemről, és a gyerekek is az iskolából...
- Elnézést, de ma szombat van, biztos, hogy kell ma iskolába menni?
- Ne szórakozzanak már maguk is, a gyerekek is ezzel jöttek.
- Jó napot! Egy számot keresek Kovács néven Kiskundorozsmán, de az utca neve nem jut az eszembe. Talán Szent István, vagy nem tudom... valamelyik király nevű utca...
- A Kossuth utcában találtam egyet.
- Há... azaz! Kossuth is király volt, nem?
- Jó napot Horváth Rózsi néni vagyok Ököritófülpösről. Tessék elképzelni, hogy a hétvégén végre eljön hozzánk az unokánk, akit már régen láttam, meg tudná nekem mondani, mi a kedvenc étele, amit annyira szeret? Mert azt szeretném főzni neki...
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség kb. 9 méter magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)