A tanító néni kérdezi az iskolában a gyerekeket:
- Mi az, négy lába van, barna és az erdőben él?
- Medve! - kiabálják a gyerekek.
- Jó a gondolat - mondja a tanító néni -, de lehetne őzike is!
A tanító néni folytatja:
- Mi az, zöld, fűben van és ugrik?
- Béka! - kiabálják a gyerekek.
- Jó a gondolat - mondja a tanító néni -, de lehetne szöcske is!
Ekkor Pistike megkérdezi a tanító nénit:
- Mi az, amit ha a tanító néni a szájába vesz, akkor nagy és kemény, s mikor kiveszi, kicsi és puha?
A tanító néni hatalmas pofont kever le Pistikének, de az csak folytatja:
- Jó a gondolat, de lehetne rágógumi is...
A kissé debil Pistikének verset tanítanak a nagypapa szülinapjára.
- Figyelj, Pistike:
"Én nagy költő nem vagyok,
Hosszú verset nem tudok,
Versem rövid, mint a nyúlnak a farka,
Éljen soká a nagypapa!"
Eljön a nagy nap, Pistit felállítják a székre:
"Én nаd kőtő nem vadok,
Hosszú verset nem tudok,
Versem rövid, mint a nagypapa farka,
Éljen a nyúl!"
Pistike a mélyhűtőben fagylalt után kutat, amikor anyukája kedvesen rászól:
- Nem ehetsz most fagyit kisfiam, mindjárt vacsorázunk!
- De, anyu, úgy unatkozom...
- Játszom én veled, hogy ne unatkozz. Mondd csak, mit szeretnél játszani?
- Játszunk papás-mamást!
- És azt hogy kell?
- Menj a hálószobába, és feküdj le az ágyra.
Az anya bemegy, lefekszik. Pistike felveszi apja horgász sapkáját, egy cigit vesz a szájába, és dühös arccal megáll a hálószoba ajtajában:
- Kelj fel az ágyból, és azonnal adj a gyereknek egy nagy tál fagylaltot!