Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte. Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet. Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant:
- Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! - Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát. . . 30-40. 000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet. Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből. A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.
A milliomosnak az autókiállításon megtetszik egy olyan kocsi, amelyik vazelinnel megy. Hiába mondja neki a feltaláló, hogy ez csak egy prototípus, a milliomost nem érdekli, megveszi ott rögtön.
Ahogy aztán megy hazafelé, kifogy a tankból a vazelin. Emberünk körbenéz, honnan lehetne segítséget kérni, mikor a távolban észrevesz egy tanyát. El is indul arrafelé. Eközben a tanyán épp a vasárnapi ebédet fejezte be a család, apuka, anyuka, meg a 18 éves lányuk.
Azt mondja az anyuka:
- Jaj, én úgy elfáradtam, ma nincs kedvem elmosogatni. Majd elmosogat a gyerek.
- Naaa, anyu! Ma van a szülinapom, nehogy már én mosogassak el! Majd elmosogat az apu!
Az apának bedurran az agya, és az asztalra csap.
- A kurva életbe, ilyet nem játszunk! Akkor az fog mosogatni, aki először megszólal! És addig itt fogunk ülni az asztalnál!
Ülnek, nézik egymást, mikor odaér a házhoz a milliomos és bekopogtat:
- Jó napot! Ne haragudjanak a zavarásért, de lerobbantam a kocsival és szeretnék segítséget kérni.
Csend.
- Bocsánat! Mondom, segítséget kérnék!
Csend.
Gondolja a milliomos, hogy ezek biztosan nem teljesen normálisak.
Beljebb lép, és észreveszi az ételt az asztalon.
- Hú, de megéheztem! Megengedik, hogy harapjak valamit?
Csend.
A milliomos megvonja a vállát és letelepszik enni. Amikor készen van, végignéz a családon.
- Hmm! Milyen csinos lányuk van! Megengedik, hogy megcsókoljam?
Csend. Megcsókolja.
- Megfoghatom a mellét is?
Csend. Megfogja.
- Fel is vihetem a szobába megdugni?
Csend. Elviszi és jól megdugja. Mikor visszajön, ismét kérdez:
- A felesége is csinos. Őt is elviszem megdugni. Csend. Vele is elmegy, aztán amikor végzett odafordul az apához.
- Hanem most már arra válaszoljon, van-e itthon vazelin?
Az apa dühösen felpattan az asztaltól és felkiált:
- A büdös mindenit! Akkor inkább mosogatok!... Tovább>>
Az anya nyulat készített az újévi ebédre, amelyet az apa saját maga vágott le. A gond csak az volt, hogy a gyerekek nagyon szerették a nyuszikat, így nem mondták meg nekik az igazat.
Ebéd közben a kisfiú, aki nagyon jóízűen eszi a nyulat, megkérdezi:
- Apa, milyen hús ez?
Az apa büszkén mondja:
- Találd ki, adok egy tippet.
Anyátok néha szokott így becézni engem!
Ekkor a kislányuk mindent kiköp a tányérba, és azt mondja a testvérének:
- Úristen, nehogy megedd, ez egy f@sz!
A cigány, a zsidó, és a magyar horgásznak és együtt kifognak egy aranyhalat.
Az aranyhal így szól:
- Hárman fogtatok ki, mindhármótoknak teljesítem egy kívánságát. Cigány, te mit kívánsz?
- Hát... a népem olyan messze került a hazájától, azt szeretném, ha mind békében együtt élhetnénk India földjén!
Az aranyhal teljesíti, az összes cigány Indiába kerül.
- Hát te zsidó mit kívánsz?
- Hát... a népem olyan sokat szenvedett és szétszóródott a világban, azt szeretném, ha békében együtt élhetnénk a zsidók földjén!
Az aranyhal teljesíti, minden zsidó elkerül a szent földre.
- Hát te magyar mit kívánsz?
- Hááát... én... már csak egy unicumot kérek!... Tovább>>
Három férfi beszélget az öregség gondjairól az idősek otthonában.
- A 60 éves kor a legrosszabb - mondja az egyik.
- Az ember egész nap úgy érzi, vizelnie kell. De legtöbbször csak áll a WC Előtt, fütyül, csapot nyit, de hiába, nem jön semmi.
- Az semmi - mondja a 70 éves.
- Ha elmúlt 70, nincs többé normális széklete. Az ember szedi a hashajtót,
Eszi a sok rostos ételt, aztán egész nap mégis hiába ül a WC-n, nem jön
Semmi.
- Valójában a 80 éves kor a legrosszabb - szólal meg a harmadik.
- Szintén vizelési problémái vannak? - kérdezi a 60 éves.
- Nem igazán. Minden reggel 6-kor pisilek. Úgy vizelek, mint egy versenyló,
Semmi gond vele.
- Akkor talán a székletével vannak problémái? - kérdezi a 70 éves.
- Hát nem éppen. Minden reggel fél 7-kor bőséges székletem van.
Magából kikelve mondja erre a 60 éves:
- Én ezt nem értem. Minden reggel 6-kor pisil és fél 7-kor széklete is van.
Mi az isten baja van akkor magának 80 évesen?
- 9 óra előtt sosem ébredek fel.
- A leghasznosabb állat a disznó. Mindene felhasználható, elejéből-hátuljából hús van, a bőréből cipő, a szőréből kefe, a nevével meg káromkodni lehet.
- Nem vagyok megkeresztelve, de azért be vagyok oltva.
- Az életbiztosítás egy olyan pénz, amit az kap meg, aki túléli a halálos balesetet.
- Nagyon megijedtem, amikor Anya megbetegedett. Azt hittem, Apu fog főzni ránk.
- A gyerektartás a gyerekek fizetése, amikor apa elköltözik otthonról.
- Minden hal termel ikrát, az oroszok még kaviárt is.
- A férfiak nálunk csak egy nővel házasodhatnak. Ezt úgy hívják, hogy monotónia.
A kávéházban egy francia fogyasztja a reggelijét. Kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó tipikus amerikai férfi és se szó se beszéd, leül az asztalához.
A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
- Ti franciák mindig megeszitek az egész kiflit?
- Persze - morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így folytatja:
- Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg. A héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk Franciaországba.
A francia csak hallgat. Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
- Dzsemet esztek a kiflihez?
- Hát persze! - vakkantja oda a francia.
- Mi nem - mondja az amerikai hangosan kérődzve. - Mi odaát friss gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
- És mit csináltok a használt kotonokkal? - kérdezi a francia.
- Természetesen kidobjuk őket - vágja rá az amerikai.
- Mi nem - válaszol a francia. - Mi összegyűjtjük a gumijainkat, újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USA-ba.
Eredeti verzió:
A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette- szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre.
A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végig múlatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.
Humánus verzió:
A hangya a nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre.
A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végig múlatta a nyarat. Eljött a tél, és a tücsök bekönyörögte magát a balek hangyához, ahol tovább mulatozott.
Modern verzió
A hangya a nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre.
A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végig múlatta a nyarat. Eljött a hideg tél, és a nélkülöző tücsök sajtótájékoztatót hívott össze azt a kérdést feszegetve, hogyan lehet az, hogy míg egyesek kint fagyoskodnak a hidegben, mások úgy élnek, mint a hangya.
Az RTL Klub, és a TV2 is felvételeket mutatott be a didergő tücsökről, és a melegben, terített asztal mellett henyélő hangyáról.
A világ döbbenten konstatálta az égbekiáltó különbséget. Hogyan lehetséges, egy ilyen jól fejlődő, épülő országban a tücsköt így sorsára hagyni?
A NZSZ(Nemzetközi Zöld bogarak Szövetsége) vezetői több hírműsorban is "zöld ellenes elfogultsággal" vádolták a hangyát, és felhívták a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy a világon sok tücsök áldozata ennek a kirekesztő mozgalomnak.
Breki, a béka, a tücsökkel együtt lépett fel a Mónika Show-ban, és mindenki könnyekre fakadt, amikor az "Azért Vannak A Zöld barátok" című slágert énekelték.
A Köztársasági Elnök és felesége egy jótékonysági bálon támogatásukról biztosították a tücsköt, és olyan javak juttatását helyezték kilátásba, amiből a tücsök az előző kormányzati ciklusban kimaradt; ahogy a miniszterelnök fogalmazott:
"... Hogy ne süvölthessenek újra az előző rendszer szelei.
Egy politológus a "Mély víz" adásában kifejtette, hogy a hangya a tücsök kárára szépen meggazdagodott, és egyúttal az ilyen típusú jövedelmek elvonását célzó adójogszabály szükségességét hangoztatta az "egyenlő közteher viselés" szellemében.
Végül, az "Egyenlő Esélyeket Az Anti-Zöldekkel" szervezet hathatós közreműködése nyomán a hangyát visszamenőleges hatállyal megbírságolták, mert nyári munkái közben nem foglalkoztatott elegendő számú zöld bogarat, adótartozásait behajtották, és házát az állam elkobozta.
A történet végén látjuk, amint a tücsök felélte a hangya utolsó téli élelemtartalékait a kormánytól kapott házban (ami nemrég még a hangyáé volt), a hangya pedig eltűnik a hóban.
Másnap reggel pedig a tücsök fogta a cókmókját és (mivel sikerült teljesen felélnie a hangya vagyonát) elindul egy újabb hangyát keresni.
Ha a valósággal bármi összefüggést vélsz felfedezni, az csak a véletlen műve!
Egy cigány felkerül Pestre. Odamegy az első járókelőhöz, és megszólítja:
- Köszönöm, kedves magyar úr, hogy beengedtek az városba, lakhatást, ételjegyet, ingyen orvosi ellátást és oktatást biztosítanak, és nem kell adóznom!
Erre a járókelő:
- Téved, uram, én mexikói vagyok.
Az ember továbbmegy, és megszólítja a következő járókelőt:
- Köszönöm, budapesti barátom, hogy egy ilyen szép országban lehetek!
- Ön téved uram, én vietnami vagyok.
Emberünk nem adja fel, a következőt is megszólítja:
- Köszönöm önnek, hogy láthatom a csodálatos Budapestet!
- Mi közöm hozzá? Én a Közel-keletről jöttem.
Végül csüggedten még odamegy egy szép hölgyhöz.
- Ön magyar?
- Nem, dél-afrikai vagyok.
Emberünk kiábrándultan:
- És hol vannak a magyarok?
A nő az órájára néz, és megszólal:
- Valószínűleg munkában.