Skip to main content
A gázleolvasók, ahogy szokták, szép sorjában nekilátnak az utca összes háza előtt a gázórákat leolvasni egy villanegyedben. Mikor az utolsó házhoz érnek és végeznek a leolvasással az mondja a fiatalabbik:
- Te, fussunk vissza a kocsihoz, aki előbb odaér, az fizet egy korsó sört.
- Oké - így a másik, és már szaladnak is, ahogy a lábuk bírja, odaérnek a kocsihoz, látják, hogy egy öregasszony lélekszakadva rohan utánuk.
- Mi történt néni?
- Jaj gyerekeim... jaj, alig kapok levegőt. Mikor megláttam, hogy a két gázos így rohan, gondoltam, jobb lesz, ha én is futok, mert az nem lehet jó jel.
Két munkás dolgozik egy építkezésen. Azt kérdezi az egyik a másiktól:
- Te komám, hogy van az, hogy mi itt dolgozunk mint a barom, a nagy pénzt mégis a főnök veszi fel?
- Nem tudom, kérdezd meg tőle!
Emberünk odamegy a főnökhöz és megkérdezi:
- Főnök, hogy van az, hogy mi végezzük el a munkát, a nagy pénzt meg maga veszi fel?
- Hát barátom, az intelligencia miatt.
- Mi az az intelligencia?
- Megmutatom. Nézd, ide teszem a kezem a fára, te meg üsd meg ahogy csak bírod.
Így is lesz, de a kellő pillanatban a főnök elrántja a kezét, így a munkás a fatörzset találja telibe. Emberünk visszamegy a társához.
- Na, megkérdezted?
- Igen, meg is mutatom neked. Nézd, ide teszem az arcom elé a kezem, te pedig üsd meg jó erősen.