Skip to main content
- Ha egy hupikék törpikét fojtogatok, milyen színe lesz?
- Hogy kerülnek a "fűre lépni tilos" táblák a gyep közepére?
- Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betutésztával készült leves?
- Mit csinált az ember épp akkor, mikor felfedezte, hogy a tehenek tejet adnak?
- Ha a kínaiak az esküvő alatt rizst szórnak, akkor a mexikóiak kaktuszt dobálnak?
- Miért olyan hosszú az a szó, hogy "megrövidebbítendő"?
- Hogyan vesszük észre, hogy a láthatatlan tinta kifogyott a tollból?
- Míért nem ütötte agyon Noé a két szúnyogot?
- Ha a nyúlláb szerencsét hoz, akkor a nyúlnak is szerencséje volt?
- A vajaskenyér mindig a megkent oldalára esik, a macska mindig a talpára esik. Mi történik, ha a macska hátára vajat kenünk?
- A Lipton dolgozói is tarthatnak kávészünetet?
- Míért nem mennek össze a juhok esőben?
- Ha ma nulla fок van és holnap kétszer olyan hideg várható, hány fок lesz holnap?
- Miért kell a koporsó fedelét odaszögezni?
- Mit számolnak a bárányok, ha nem tudnak elaludni?
- Az olivaolaj olivabogyóból készül, a napraforgóolaj napraforgómagból készül. Miből készül a babaolaj?
- Ha egy jármű fénysebességgel halad, mi történik, ha bekapcsoljuk a fényszórót?
- Ha az ember a majom továbbfejlesztett változata, akkor miért vannak még mindig majmok?
- Ha egy taxis hátramenetben visz haza, akkor neki kell fizetnie?
- Kapnak a súlyos égési sérülésben elhunytak kedvezményt a hamvasztásnál?
A nőgyógyász magánrendelőjében a rendelés vége felé érkezik még egy páciens. Az orvos már elégé fáradt, ezért így szól a nőhöz.
- Hölgyem, ne haragudjon, kora reggel óta talpon vagyok, megengedné, hogy mielőtt megvizsgálom, megigyak egy kávét? És kérem tartson velem!
Így is történik, majd hirtelen zörögni kezd a kulcs a zárban, mire az orvos:
- Szent isten, ez a feleségem! Kérem azonnal vegye le a bugyiját, mert mit fog szólni, hogy csak úgy kávézgatunk?
Kedves anya és apa!
Jól vagyok, remélem, ti is. Mondjátok el Walt bátyámnak, meg Elmer bátyámnak, hogy a Tengerészgyalogság mérföldekkel jobb, mint az öreg Minch-nek dolgozni. Mondjátok meg nekik, hogy csatlakozzanak, amilyen gyorsan csak tudnak, mielőtt minden hely betelik.
Kicsit ideges voltam eleinte, mert ágyban kellett maradni egészen reggel 6-ig, de már túl vagyok rajta és tetszik, hogy tovább alhatok, mint szoktam.
Mondjátok meg Waltnak és Elmernek, hogy amit reggeli előtt tenni kell, az nem több, mint rendbe rakni az ágyat, meg kifényesíteni pár dolgot. Nem kell moslékot adni a disznóknak, takarmányt behordani, darát keverni, fát hasogatni, tüzet rakni. Gyakorlatilag semmit se kell csinálni.
Borotválkozni azt kell, de az se túl rossz, mert van melegvíz.
A reggeli bőviben van olyanoknak, mint gyümölcslé, gabonapehely, tojás, szalonna, stb., de elég gyenge a normális kaját tekintve, mint pl. krumpli, sonka, sültoldalas, steak, sült padlizsán, sütemény. De mondjátok meg Waltnak és Elmernek, hogy le lehet ülni két városi fiú közé, mivel azok csak kávén élnek. Az ő kajájukkal, meg a sajátunkkal aztán már ki lehet bírni délig, mert akkor újra enni adnak.
Nem csoda, hogy ezek a városi fiúk nem sokat bírnak gyalogolni. Naponta kimegyünk "erőltetett menetre", ami az őrmesterünk szerint hosszú gyaloglás, hogy megkeményítsen bennünket. Ha úgy gondolja, ám legyen, nem az én dolgom, hogy mást mondjak, de ezek az "erőltetett menetek" kb. olyan hosszúak, mint a postaládánk a farmtól. Aztán persze a városi fiúknak feltöri a bakancs a lábát, és mind teherautón megyünk vissza a laktanyába.
A vidék szép errefelé, de félelmetesen lapos. Az őrmester egyébként olyan, mint a tanár az iskolában, állandóan kötözködik. A százados olyan, mint az iskolaigazgató. Az őrnagyok és ezredesek csak mászkálnak erre-arra és ráncolják a homlokukat. Egyáltalán nem zavarnak senkit.
A következőtől biztosan halálra röhögi magát Walt és Elmer bátyám:
Elkezdtem kapni a kitüntetéseket a lövészeteken, fogalmam sincs, hogy miért. A célpont közepe majdnem akkora mint egy mókus feje, és nem mozog. Ráadásul vissza sem lő, mint nálunk a Higget fiúk. Csak kényelmesen feküdni kell, és eltalálni a fekete kört. Még csak nem is nekünk kell betölteni a töltényeket: kapjuk dobozszám.
Aztán itt van ez közelharc gyakorlatnak nevezett dolog. Birkózni kell a városi fiúkkal. Nagyon vigyáznom kell velük, mert igen könnyen törnek. Ez egyáltalán nem olyan, mint amikor otthon az öreg bikával birkózunk. Úgy néz ki, hogy én vagyok a legjobb, kivéve Tug Jordant, aki Silver Lake-ből jött. Őt csak egyszer vertem meg. Ugyanakkor vonult be mint én, de én csak 64 kiló és 152 cm magas vagyok, ő meg 136 kiló és 190 cm.
Bárhogy is, mondjátok el Waltnak és Elmernek, hogy siessenek és jöjjenek, mielőtt más fickók megneszelik ezt a jó helyet!
Szerető lányotok, Gail
Egyszer, nagyon régen egy karácsonykor Mikulás éppen hatalmas ajándékosztó körútjára készülődött, de problémák merültek fel. Négy manó segítője beteget jelentett, a segédmanók pedig nem tudtak olyan gyorsan ajándékot gyártani, mint a főállásúak.
Mikulás ekkor érezte meg igazán, hogy itt még bajok lesznek. Aztán Mikulásné váratlanul bejelentette, hogy kedves édesanyja náluk tölti az ünnepeket. Ez egy kicsit kiborította a már amúgy sem nyugodt öreget. Amikor kiment, hogy befogja rénszarvasait, rá kellett döbbennie, hogy három közülük vemhes, kettő pedig a kerítést átugorva ismeretlen helyre távozott.
Most már még nagyobbra nőtt a stressz. A szán megpakolásához kezdett, de az oldalsó merevítő eltörött, az ajándékos zsák a földre esett, tartalma pedig ripityára tört. A síráshoz közel álló Mikulás, hogy idegeit megnyugtassa, a konyhába ment egy csésze kávéra és egy kupica pálinkára.
Amikor rájött, hogy a manók eldugtak kedvenc pálinkás butykosát, csalódottságában ezer darabra törte a kávéscsészéket. Seprűért ment, hogy összesöpörje a szilánkokat, de az egerek már rég szétrágcsálták a ritkán használt házi szerszámot. Ettől aztán már totál paff lett szegény Mikulás.
Ekkor szólalt meg a csengő. Mikulás kissé totálkárosan indult ajtót nyitni, ahol egy angyalkát talált egy hatalmas karácsonyfával a kezében.
Az angyalka nevetve köszöntötte:
- Boldog karácsonyt, Mikulás! Hát nem csodálatos nap a mai? Elhoztam neked ezt a gyönyörü fát. Nézd, milyen szép! Hova állítsam?
Nos, így alakult ki az a hagyomány, hogy a karácsonyfa csúcsára mindig egy angyalkát húznak...
November 28.
Ma végre beköltöztem a vadonatúj, maximálisan gépesített, digitális otthonomba. Ez a környéken a legszuperebb ház, minden része számítógépvezérelt, ráadásul hálózatba is van kötve. A telefon összeköttetésben van a kábeltévé vezetékén keresztül a számítógépemmel, ami vezérli a háztartási gépeket, a risztórendszert. Mindent egyetlen, univerzális távirányítóval tudok irányítani, egy barátságos kezelőfelületen keresztül. A programozása pofonegyszerű. Ja, és az egész ház rá van kötve az Internetre!
November 30.
Marha jó! Az irodából beprogramoztam az otthoni videómat, beállítottam a szoba hőmérsékletét. A kocsiból a mobiltelefonommal felkapcsoltam a lámpákat, bekapcsoltam a mikrosütőt, így a pizzám már készen várt, amikor hazaértem. Lehet, hogy ezt az univerzális távirányítót beoperáltatom magamnak, hogy mindig kéznél legyen!
December 1.
Ma sajnos ki kellett hívnom az Intelligens Ház szerelőit, mert volt egy kis sávszélességi problémám. Ha telefonálok, a tévém körülbelül 2 kép/s sebességgel jeleníti meg a műsort. A cég szerint a kábeltévé társaság tömörítési algoritmusában van egy programhiba. Így hogyan rendeljek árut a Home Shopping-tól?
December 2.
Megkaptam az első Intelligens Ház számlát és ez hidegzuhanyként ért. Az a gyanúm, hogy a takarítónő Usenet fórumokat olvasgat a mosógép csatolóján, mikor nem vagyok otthon. Sőt, valószínűleg mindenféle GIF állományokat is letöltögethet, mert a számlán nagyon sok adatcsomag szerepel.
December 3.
Tegnap összeomlott a konyhám. Nagyon furcsa volt. Amikor kinyitottam a hűtőajtót, a lámpa kiégett. Erre minden elektromos készülék leállt - a világítás, a mikrosütő, a kávéfőző, minden. Óvatosan kikapcsoltam, majd visszakapcsoltam mindent. Semmi.
Felhívtam a céget (nem a konyhai telefonról). Azt ajánlották, indítsak el egy segédprogramot. A segédprogram megállapította, hogy minden jó, csak valami programhiba okozta a leállást. A szoftveres cég lefuttatott néhány távdiagnosztikai programot a központi processzoromon keresztül. Ők megállapították, hogy a programnak nincs baja, ellenben a hibamegállapító segédprogram a hibás. Mondtam nekik, hogy engem nem érdekel, én csak a konyhámat szeretném visszakapni. Még néhány telefon, még néhány távdiagnózis.
A végén kiderült, hogy a probléma oka egy úgynevezett "előre nem látott hiba üzemmód". A vezérlés egészen addig nem találkozott hibás égővel, amíg ki nem nyitottam a hűtőajtót. Szóval, ezt a központi egység túlfeszültségnek értékelte, ezért biztonsági okokból leállította a teljes konyhát. Viszont, mivel az érzékelők nem észleltek túlfeszültséget, a konyha vezérlése összezavarodott, és nem indította újra a konyhát. A cég szakértői megesküdtek rá, hogy ez volt az első ilyen eset, eddig nem tapasztaltak ilyen hibát. A konyha újra bootolása egy órát vett igénybe.
December 7.
A rendőrség nem túl boldog. A házam rendszeresen risztja őket. Nagy nehezen rájöttem, hogy ha a tévé vagy a hifi 25 decibellnél nagyobb hangerővel szól, olyan rezgéseket gerjeszt, amiktől az ablak berezonál. Amikor ezek a vibrálások hirtelen széllökéssel is párosulnak, a riasztó úgy érzékeli, hogy valaki be akarja törni az ablakot. A többit el lehet képzelni.
Egy újabb hiba: amikor az alagsor öndiagnosztikai üzemmódban van, az univerzális távirányítóval nem tudok a tévén csatornát váltani. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor fel kell kelnem a kanapéról, odamenni a készülékhez és kézzel átkapcsolni. A szoftvercégnél azt mondták, ez a hiba a következő frissítésben már ki lesz javítva. Az Intelligens Ház 2.1 viszont még nincs készen.
Azt hiszem, a mikrosütő titokban ráállt a kábeltévére, és a Bay Watch-et nézi. Ahogy elkezdődik a műsor, onnantól a sütő teljesen használhatatlan lesz. Azt hiszem, ezzel még együtt tudok élni. Azt már nehezebben viselem, hogy az Esmeralda közben nem működik a turmixgépem.
December 9.
Ma megvettem az új Microsoft Ház-at. 93 gigabyte helyet foglal, de azt hiszem, megéri. A házat azóta sokkal könnyebb kezelni, és tényleg mindent tud. Persze jelzálogot kellett terhelnem a házra, de nem törődök vele. Igaz, hogy így a ház most már nem az enyém, hanem a banké, de így legalább majd ők foglalkoznak a Microsofttal.
December 10.
Elkezdtem gyanakodni a Microsoft Ház programra. Amikor be akartam kapcsolni a mosogatógépet, egy nagy homokórát kaptam.
December 12.
Ez egy rémálom. Vírusos lett a házam. A vírus a számítógépemen keresztül került be a rendszerbe. Amikor hazaértem, a nappalim olyan volt, mint egy szauna, a hálószoba ablaka bederesedett, a hűtőgép leolvadt, a mosógép elárasztotta az alagsort, a garázsajtó egyfolytában fel-le csapkodott és a tévét nem lehetett átkapcsolni a Home Shoppingról. Az egész házban villogtak a lámpák, egészen addig, amíg szét nem durrantak a terheléstől. Üvegcserepek mindenfelé. Természetesen, a riasztó most nem tapasztalt semmi rendkívülit.
A számítógép képernyőjén egy üzenet villogott:
"Üdvözöl a Házromboló! A móka most kezdődik..."
December 18.
A szakemberek szerint most már teljesen vírusmentes a rendszer, de a ház egy romhalmaz. Volt egy kis csőtörés, de nem biztos, hogy a vécét is a vírus támadta-e meg. Mindazonáltal, az Ördögűzők (ahogy az antivírus cég alkalmazottai nevezték magukat) azt mondták, a nehezén már túl vagyok. Az egyikük szerint:
"A Házromboló egy nagyon alattomos vírus, de szerencse, hogy nem a Poltergeist-et kapta meg. Az aztán tényleg gonosz."
December 19.
Állítólag, a ház nem volt biztosítva vírusok ellen. "Tűzkár és elemi kár ellen igen, vírusok ellen nem!" mondta a biztosító embere. Az Intelligens Ház céggel kötött szerződésem szerint a garancia nem vonatkozik a nem általuk üzemeltetett online szolgáltatások használatából származó károk esetére. Mindenki nagyon, nagyon sajnálta a dolgot, de szerintük egy ilyen vírus megjelenésére senki sem számíthatott előre.
Felhívtam az ügyvédemet. Nagyon röhögött.
December 21.
Ma felhívott az Intelligens Ház üzletkötője. Egy különleges karácsonyi ajánlatként ingyen kipróbálhatom az Intelligens Ház 2.1 bétaváltozatát. Azt is megkérdezte, akarok-e esetleg személyesen találkozni az egyik programozójukkal.
"- Természetesen" - válaszoltam neki...
A férfiak olyanok, mint a...
- Banán: minél öregebb, annál fonnyadtabb.
- Időjárás: semmit sem tudsz tenni, hogy megváltozzon.
- Turmixgép: van belőle egy, de sosem tudod, minek.
- Csoki: édes, és mindjárt a csípődre megy.
- Kávé: a legjobb belőle erős és forró, és egész éjszaka nem hagy aludni.
- Reklám: egy szavát se hidd el.
- Pattogatott kukorica: jó érzés, de csak egy kis időre.
- Hóvihar: sosem tudod mikor jön, mikor megy el és hány centit sikerül összehoznia.
- Parkolóhely: a jobbak már foglaltak, a maradék meg a nyomorékoknak van fenntartva.
A kávéházban egy francia fogyasztja a reggelijét. Kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó tipikus amerikai férfi és se szó se beszéd, leül az asztalához.
A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
- Ti franciák mindig megeszitek az egész kiflit?
- Persze - morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így folytatja:
- Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg. A héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk Franciaországba.
A francia csak hallgat. Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
- Dzsemet esztek a kiflihez?
- Hát persze! - vakkantja oda a francia.
- Mi nem - mondja az amerikai hangosan kérődzve. - Mi odaát friss gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
- És mit csináltok a használt kotonokkal? - kérdezi a francia.
- Természetesen kidobjuk őket - vágja rá az amerikai.
- Mi nem - válaszol a francia. - Mi összegyűjtjük a gumijainkat, újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USA-ba.
Egy csinos fiatalasszony panaszkodik az orvosnál, hogy nincs megelégedve a férje szexuális étvágyával.
- Nos, kedves asszonyom, itt ez a kapszula, ezt vacsora előtt adja be a férjének!
Másnap megint ott ül a hölgy az orvosnál.
- Nos, asszonyom, hatott a szer? - kérdezi az orvos.
- Beadtam a férjemnek vacsora előtt, ahogyan ön javasolta.
- És?
- Hát, a levesnél már nagyon izgatott volt. A 2. fogásnál már alig lehetett bírni vele. Aztán gyorsan felhörpintette a kávéját, elkapott, felrakott az asztalra, a fogával letépte a bugyimat és azonmód háromszor a magáévá tett.
- Hát, ez csodálatos asszonyom - lelkendezik az orvos - pont erre vágyott, nem?
- Hát, igen, de ez volt a kedvenc vendéglőnk...
Az öreg postás már 35 éve hordta ki a küldeményeket nap, mint nap, hóban és szélben éppúgy, mint a legnagyobb forróságban. Lassan elérte a nyugdíj korhatárt, és azok az emberek, akik ismerték és szerették (mert mindenkivel kedves és udvarias volt), mind megajándékozták valamivel utolsó munkanapján.
Az egyik háznál a teljes család várta, és egy kis ajándékcsomagot nyomtak a kezébe.
A másiknál kapott egy doboz finom szivart.
A harmadiknál (akivel többször váltott pár szót horgász-szenvedélyéről) nagy doboz csalit kapott.
Az egyik háznál pedig a gyönyörű, fiatal szőke háziasszony sokat sejtető hálóköntösben várta, megfogta a kezét, bevezette a hálószobába, és élete legszenvedélyesebb szeretkezésében részesítette. Miután kipihenték magukat, a lány kiment a konyhába, és nagyszerű reggelit készített. Miközben evett, meglátta, hogy kávéscsészéje alatt egy százas lapul.
- Amit eddig kaptam, túl szép ahhoz, hogy szavakba lehessen önteni! - mondja a postás. - De szeretném megkérdezni, a százast miért kapom?
- Tegnap este mondtam a férjemnek, hogy ma lesz az utolsó munkanapod - válaszol a lány - és megkérdeztem, mit adjak neked.
Azt mondta:
"Bazdmeg, adj neki egy százast!" A reggeli már az én ötletem volt.