Egy idős kis hölgy egy nap bement a kanadai nemzeti bankba egy táskányi pénzzel. Ragaszkodott hozzá, hogy a bank elnökével kíván beszélni számlanyitással kapcsolatban, mondván:
"Sok pénzről van szó!" Kevés hümmögés és hezitálás után a bank személyzete odakísérte az elnök irodájához az asszonyt. Az elnök megkérdezte, mennyit is szándékozik a bankban letétbe helyezni.
- 165000 dollárt - felelte a hölgy, és a táskájából kiborította a pénzt az íróasztalra.
Az elnök természetesen rögtön kíváncsi lett, honnan származik a pénz, és megkérdezte:
- Asszonyom, meglepett mekkora összegű készpénzzel rendelkezik... Megtudhatnám, honnan van a pénz?
- Fogadásokból - felelte az asszony.
- Miféle fogadásokból? - kérdezte az elnök.
- Hát, például fogadok Önnel 25000 dollárba, hogy az ön heréi szögletesek. - felelte az idős hölgy.
- Hahaha - nevetett az elnök. - Ez egy idióta fogadás. Ilyen fogadást az életben nem nyerhet meg.
- Tartja esetleg a fogadást? - kérdezte kihívóan a hölgy.
- Persze! Fogadok 25000 dollárba, hogy a heréim nem szögletesek!
- Mivel jelentős összegről van szó - mondta az idős hölgy -lehetséges, hogy holnap reggel 10 órára visszatérjek az ügyvédemmel, mint tanúval?
- Természetesen - felelte az elégedett elnök.
Aznap este az elnök rendkívül ideges volt a fogadás miatt, jelentős időt töltött a tükör előtt, ellenőrizve golyóit, forgatva jobbra - balra, újra meg újra. Gondosan ellenőrizte mindaddig, amíg teljességgel meg nem győződött arról, hogy semmiképp sem lehetnek szögletesek a golyói, és meg fogja nyerni a fogadást. Másnap reggel pontosan 10 órakor az idős kis hölgy megjelent az elnök irodájában az ügyvédjével. Bemutatta az ügyvédet az elnöknek, majd megismételte a fogadást:
- 25000 dollárt arra, hogy az elnök golyói szögletesek!
Az elnök elfogadta a fogadást, majd a hölgy megkérte, hogy vesse le a nadrágját, hogy mindannyian láthassák. Az elnök megtette. A kis idős hölgy egész közelről rámeredt a herékre, majd megkérdezte, hogy lehet-e megfognia?
- Nos, rendben - felelte az elnök. - 25000 dollár nagy pénz, és szeretném, ha abszolút biztos lenne a dolgában.
Ekkor vette észre, hogy a hölgy ügyvédje csendben elkezdi verni a fejét a falba.
- Mi a fene van az ügyvédjével? - kérdezte az elnök.
- Semmi - felelte a hölgy.
- Kivéve azt, hogy tegnap fogadtam vele 100000 dollárba, hogy ma reggel 10 órakor a kanadai nemzeti bank elnökének a golyói a kezemben lesznek.
Asszony a szeretőjével tölti a napot, míg a férje dolgozik. Nem tudja, hogy a 9 éves fia a szekrényben elrejtőzött. A férje váratlanul hazaér, mire az asszony a szeretőjét betuszkolja a szekrénybe a kisfiú mellé. A kis srác azt mondja:
- Sötét van itt.
- Igen, az van - válaszolja a férfi.
- Van egy baseball labdám.
- Az jó.
- Meg akarod venni?
- Nem, kösz.
- Apám odakint van.
- Oké. Mennyibe kerül?
- 250 dollár.
A következő héten megint megtörténik, hogy a fiú és az anyukája szeretője egy szekrénybe kerülnek.
- Sötét van - kezdi a fiú.
- Igen, sötét.
- Van egy baseball kesztyűm.
A szerető emlékezve a múltkorira, azt kérdezi a fiútól:
- Mennyibe kerül?
- 750 dollár.
- Rendben - mondja a férfi.
Néhány nappal később az apa azt mondja a fiúnak:
- Fogd a kesztyűd. Menjünk ki és ütögessünk egy kicsit.
- Nem tehetem. Eladtam. - válaszolja a fiú.
- Mennyiért adtad el??? - kérdi az apja.
- 1000 dollárért.
- Ez szörnyű, hogy ennyiért adtad el a barátaidnak! Ez sokkal több mint amennyibe ezek ténylegesen kerülnek. Elviszlek a templomba, hogy meggyónj! - mondja az apja felháborodva.
Elmennek a templomba, és az apa beülteti a fiút a gyóntatószékbe, és rácsukja az ajtót.
- De sötét van itt. - mondja a fiú. Mire a pap:
- Ne kezdd megint!!
Az öreg postás már 35 éve hordta ki a küldeményeket nap, mint nap, hóban és szélben éppúgy, mint a legnagyobb forróságban. Lassan elérte a nyugdíj korhatárt, és azok az emberek, akik ismerték és szerették (mert mindenkivel kedves és udvarias volt), mind megajándékozták valamivel utolsó munkanapján.
Az egyik háznál a teljes család várta, és egy kis ajándékcsomagot nyomtak a kezébe.
A másiknál kapott egy doboz finom szivart.
A harmadiknál (akivel többször váltott pár szót horgász-szenvedélyéről) nagy doboz csalit kapott.
Az egyik háznál pedig a gyönyörű, fiatal szőke háziasszony sokat sejtető hálóköntösben várta, megfogta a kezét, bevezette a hálószobába, és élete legszenvedélyesebb szeretkezésében részesítette. Miután kipihenték magukat, a lány kiment a konyhába, és nagyszerű reggelit készített. Miközben evett, meglátta, hogy kávéscsészéje alatt egy százas lapul.
- Amit eddig kaptam, túl szép ahhoz, hogy szavakba lehessen önteni! - mondja a postás. - De szeretném megkérdezni, a százast miért kapom?
- Tegnap este mondtam a férjemnek, hogy ma lesz az utolsó munkanapod - válaszol a lány - és megkérdeztem, mit adjak neked.
Azt mondta:
"Bazdmeg, adj neki egy százast!" A reggeli már az én ötletem volt.
A főnök azt mondja 4 dolgozójának:
- Sajnálom uraim, de létszámleépítés van, ma valakit el kell küldenem.
Megszólal a cigány:
- Sajnos, én kisebbségi vagyok, nem küldhet el, mert panaszt teszek.
Mire a másik:
- Én pedig nő vagyok, ha elküld, panaszt teszek.
A harmadik:
- Én idős vagyok, ha elküld, beperelem hátrányos megkülönböztetésért.
Mindenki a negyedik, fiatal, fehér férfire néz. Az megszólal:
- Akkor azt hiszem, én meleg vagyok.
Az étteremben lepottyan egy vendég kanala.
A pincér odaugrik, és a zsebéből elővéve átnyújt egy másikat. A vendég csodálkozik:
- Mondja, maguk mindig ilyen figyelmesek?
- Igen, uram. Nemrég felvettünk egy statisztikust, aki kiszámította, hogy időnk 10%-át arra fordítjuk, hogy kicseréljük a leesett dolgokat. Ezért mindenki a zsebében hordja a tartalékot.
- Ez kiváló. És mondja, miért lóg egy madzag a sliccénél?
- Tudja, a statisztikusunk kitalálta, hogy amikor elmegyünk WC-re, ne kelljen kézzel hozzáérnünk a műszerünkhöz, mert akkor utána kezet kell mosni, ami időveszteség.
Így csak ezt a madzagot megrántjuk és mindjárt kint van minden.
- És mondja, hogyan teszi vissza?
- Nem tudom, a többiek hogy csinálják, én speciel a kanalat használom.