Legújabb viccek

Egyszer FBI ügynökök szálltak meg egy San Diego-i elmegyógyintézetet, mivel egy biztosítási csalás ügyében nyomoztak. Néhány óra múlva, miután átnéztek néhány ezer kartotékot, a néhány tucat ügynök megéhezett. A nyomozást vezető ügynök felhívott egy helybeli pizzafutár szolgálatot, hogy rendeljen egy gyors vacsorát az embereinek. A következő beszélgetést az FBI rögzítette, mivel biztonsági okokból lehallgatták a klinika telefonjait:
Ügynök: Üdvözlöm! Szeretnék rendelni 19 nagy pizzát és 3 karton üdítőt.
Pizzás: Igen, és hová kéri a szállítást?
Ügynök: Itt vagyunk az elmegyógyintézetben.
Pizzás: Az elmegyógyintézetben?
Ügynök: Igen. Én egy FBI ügynök vagyok.
Pizzás: Ön egy FBI ügynök?
Ügynök: Pontosan. Ugyanúgy, mint a többiek is idebent.
Pizzás: És mindannyian az elmegyógyintézetben vannak?
Ügynök: Pontosan. Még annyit szeretnék mondani, hogy a pizzákat nem tudják a főbejáraton behozni, mert az zárva van. Meg kell hogy kerüljék az épületet és a hátsó kapun jöjjenek be.
Pizzás: És azt mondja, mindannyian FBI ügynökök?
Ügynök: Természetesen. Mikorra tudják szállítani?
Pizzás: Tehát az elmegyógyintézetben mindenki FBI ügynök?
Ügynök: Igen. Itt vagyunk egész nap, aztán nagyon megéheztünk.
Pizzás: És hogy tudják kifizetni a számlát?
Ügynök: A többiekkel összedobtuk a pénzt.
Pizzás: És mindannyian FBI ügynökök?
Ügynök: Igen.
Pizzás: És van fegyverük is?
Ügynök: Persze. Akkor megjegyezte, hogy a hátsó kapun kell bejönniük? A főbejárat be van zárva.
Pizzás: Bazdmeg, arra aztán várhattok!
Egy munkanélküli jelentkezett a Microsofthoz, takarítói állásra.
A HR-es behívta, elbeszélgetett vele, és tesztelte: söpörje fel a padlót, és utána azt mondta:
- Ok, felveszlek, add meg az e-mail címedet, és elküldöm neked a megfelelő formanyomtatványokat, és a munkakezdés dátumát.
A munkanélküli reménytelenül elmondja neki, hogy nincs számítógépe, és e-mail címe sem. A HR-es azt válaszolja, hogy akkor sajnálja, de mivel nincs e-mail címe, virtuálisan nem is létezik, és ha nem létezik, nem tudja felvenni. A munkanélküli kijön, nem tudja, mihez kezdjen összesen, 10 dollárral a zsebében. Elhatározza, hogy bemegy egy boltba, és vesz a maradék pénzén egy láda paradicsomot, és háztól házra jár, kínálja a paradicsomot, és két órán belül megduplázza a tőkéjét. Ismét vesz paradicsomot, ismét házaknál adja el, és így a végén 60 dollárja van.
Ekkor realizálja, hogy pénzt ezen a módon is kereshet, és ettől kezdve minden nap kora reggeltől késő estig így keres pénzt, megtriplázva, négyszerezve minden nap a pénzét. Pár héttel később vesz egy szekeret, majd egy kamiont, majd egy kis flotta házhoz szállító kamiont. 5 év elteltével a hajdani munkanélküli az USA legnagyobb élelmiszer kereskedelmi láncának tulajdonosa.
Gondol ezért a családja jövőjére, és elhatározza, hogy életbiztosítást köt. Felhív egy biztosítási ügynököt, választ egyfajta biztosítást, és amikor a beszélgetés befejeződik, az ügynök megkérdezi, milyen e-mail címre küldheti az ajánlatát.
A férfi azt válaszolja, nincs e-mail címe.
Furcsa, válaszolja a biztosítási ügynök, nincs e-mail címe, és mégis mennyi mindent elért, vajon mi mindenre vitte volna, ha lett volna e-mail címe?
A férfi gondolkodik, majd azt válaszolja: takarító lennék a Microsoftnál.
Tanulság: ha van e-mail címed, valószínűleg közelebb vagy a takarítóhoz, mint a milliárdoshoz... :
- )
Egy katolikus pap, egy protestáns lelkész és egy rabbi vitatkoznak, hogy melyikük a jobb hittérítő.
Mindegyik meséli a csodásnál csodásabb sztorikat, míg végül elhatározzák, hogy egy döntő próbát tesznek: az győz, aki egy medvét meg tud téríteni a saját vallására.
Két nap múlva a katolikus pap felhívja a másik kettőt, hogy jöjjenek el hozzá.
A templomkertben mutat nekik egy medvét, és büszkén meséli:
- Elmentem az erdőbe, és addig mentem amíg rá nem találtam a medvére.
Mikor észrevett morogva elindult felem, de én elkezdtem felolvasni neki a Bibliából, mire nem bántott, csak körülszimatolt.
Ekkor behintettem szentelt vízzel és olyan kezes lett, mint a bárány - haza is hoztam a hívek épülésére!
A másik két pap nagyon elgondolkodik a hallottakon.
Három nap múlva a protestáns lelkész hívja fel a többieket, hogy látogassák meg.
Amikor belepnek az imaházba, földbe gyökerezik a lábuk:
Azt látják, hogy egy hatalmas medve ücsörög a padban és ájtatos képpel hallgatja a zsoltárokat.
A lelkész hozzáfog a történetéhez:
- Én is kerestem egy medvét az erdőben. Mikor meglátott, bömbölve rohant ram.
Én nem mozdultam, hanem tekintetemet az égre függesztve énekelni kezdtem Dávid zsoltárait.
Erre a fenevad leheveredett a lábam elé és úgy hallgatta a szent énekeket, majd hazáig követett és azóta itt el az imaházban!
Csodálkozik a másik kettő, aztán csöndesen elmennek.
Eltelik egy hét, mikor a katolikus és a protestáns papok telefonhívást kapnak a helyi kórházból, hogy látogassák meg a rabbit.
Bemennek és elhűlve látják, hogy szegény tetőtől talpig be van kötözve, keze-lába gipszben és több infúzió csöpög a karjába.
Csöndesen topognak az ágya mellett, mikor a rabbi kinyitja a szemét és azt suttogja:
- Hát igen, a medve... Nos, így utólag magam is rájöttem, hogy nem volt jó ötlet a megtérítését a körülmetéléssel kezdeni.
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra.
Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta elsõ tanúját, egy idõs nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tõle:
- Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
- Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belõled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod õket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprõnek. Igen, persze hogy ismerlek. Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
- Takács néni, ismeri a védõügyvédet?
- Hát persze. A védõügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetû, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, õ is csalja a feleségét méghozzá három nõvel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem.
A védõügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
- Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytõl, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.