A gyászoló vő bemegy a temetkezési boltba, hogy koporsót nézzen a halott anyósának. A boltos mutatja neki őket:
- Nos, itt egy mahagóni fából készült, arany zsanérokkal és szögekkel készített, arany szobrocskákkal díszített darab. 150 000 forint.
- Nem, nekem nem kell ilyen hivalkodó, nem olyan nagy a mi emberünk.
- Jó, akkor itt egy fenyőfából készült, ezüst zsanérokkal, szögekkel készített, ezüst szobrocskákkal díszített, 100 000 forintért.
- Nem, ilyen drága nem kell nekem, nem olyan nagy a mi emberünk!
- Értem, akkor íitt egy bükkfából készült, mattfekete, vas zsanérokkal és szögekkel, szobrocskák nélkül, 70 000 forintért az öné!
- Nem, nem kell ekkora, nem olyan nagy a mi emberünk!
- Uram, akkor milyen kell, mégis mennyire szereti az illetőt, egyáltalán kiről van szó? - kérdezi a boltos.
- Az anyósomról.
- Akkor jó, van 1000 forintért egy igen olcsó megoldás!
- És mi az?
- Behozzák, felszögelünk rá négy fogantyút, és már mehet is a ravatalozóba.