Skip to main content
A kis Zsófika nem túl jeles tanuló, különösen hittanból gyenge. Egyik nap éppen hittanórán ülnek, amikor a tanár feltesz neki egy kérdést:
- Na, Zsófia, meg tudod mondani, ki teremtette a világot?
Zsófika gondterhelten ül a helyén, emlékei között kutat, de nem nagyon talál, amikor a mögötte levő padban Pistike megszúrja egy tűvel.
- Úristen! - ugrik fel Zsófika.
- Kitűnő - mondja elégedetten a tanár. Kicsit később újabb kérdést tesz fel a kislánynak:
- És hogyan hívják a Megváltót, Isten fiát?
Pistike ismét beledöfi a tűt Zsófikába.
- Jézus! - ugrik fel ismét a lány.
- Helyes a válasz - dicséri meg a tanár. - És azt is meg tudod mondani, mit mondott Éva Ádámnak, amikor megszületett a huszonharmadik gyerekük? Pistike ismét megszúrja.
- Ha még egyszer belém döföd azt a micsodát, letépem a tökeidet! - kiáltja a kislány.
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség kb. 9 méter magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)
Matekórán a tanárnő feltesz az osztálynak egy kérdést:
- Gyerekek, mi történik, ha ül 3 galamb a fán és lelövünk onnan egyet?
Pistike majd kiesik a padból úgy jelentkezik, tanárnő fel is szólítja:
- Természetesen egy sem - mondja Pistike.
- Hogy-hogy egy sem?
- Mert lelövünk egyet és a többi megijed a durranástól, és elszáll.
- Nagyon tetszik a gondolatmeneted Pistike, de én nem erre gondoltam, mert matematikailag szerintem 2 marad ott.
Megy tovább az óra, a vége felé Pistike ismét jelentkezik:
- Tanárnő én is kérdezhetnék valamit?
- Persze, kérdezz nyugodtan.
- Megy 3 nő az utcán, mind a három fagyit eszik, az egyik nyalja, a másik harapja, a harmadik szopja. Tanárnő szerint melyik a férjezett?
Tanárnő irul-pirul, de mégis válaszol:
- Szerintem amelyik szopja.
- Szerintem meg az, amelyiken jegygyűrű van, de nagyon tetszik a tanárnő gondolkodásmódja!
Matematika óra. A tanárnő kérdezi a gyerekeket:
- Gyerekek! Három veréb ül a villanydróton. Ha az egyiket lelőjük, hány veréb marad a fán?
Pistike jelentkezik.
- Szerintem egy sem.
- Miért nem, Pistike?
- Mert ha lelőjük az egyiket, a többi elrepül a fegyverlövés hangja miatt.
- Nézd Pistike, ez matematikailag helytelen, de azért értékelem a logikádat.
- Tanárnő, én is kérdezhetek valamit?
- Parancsolj Pistike.
- Három nő ül a padon. Mindhárom kezében van egy-egy banán. Az első simogatja, a második nyalja, a harmadik pedig szopja. Melyik van férjnél?
- Hát, őőő, szerintem amelyik őőő szopja.
- Szerintem meg amelyiken karikagyűrű van. De azért értékelem a logikáját.
A Kultuszminisztériumban kiadják az irányelvet, hogy az oktatást sokkal praktikusabban, sokkal életszerűbbé kell alakítani. A tanítónő:
- Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó. Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot. Kapcsolás, aztán:
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk. Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!
- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon. A tanítónő felhívja ugyanazt a számot még egyszer.
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel. Még egyszer: Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?
Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon. Most jön a legmagasabb fок. A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Már megint te vagy, te hülye kurva? Menjél vissza a jó kurva anyádba, ahonnan jöttél. Vagy gyagya vagy, vagy engem akarsz baszogatni.
Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka. Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:
- Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat! - Mutasd meg, Jenőke. A gyerek felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Zolika vagyok,.... Nem kerestek?...
Két diák, a hétfői vizsgája előtt, a Balatonra utazott szórakozni. Mivel nagyon is kellemesen töltötték a hétvégét, és szinte semmit nem tanultak a vizsgájukra, valamit tenniük kellett. Felhívták a professzort, hogy sajnos nem tudnak időben odaérni a vizsgára, mert kilyukadt az autójuk kereke. Másik időpontot kértek. A professzor rendes volt, és két nappal későbbre kijelölt egy vizsgaidőpontot. A két diák megjelent a vizsgán, immáron a tudás birtokában. A professzor két külön terembe ültette őket, majd átadta a vizsgalapokat.
Két kérdés volt a vizsgalapon: az első, a félévi anyagból feltett könnyű kérdés (10 pont).
A második, egyszerűen ennyi:
"Melyik kerék?" (90 pont).