Skip to main content
Értelmező szótár férfiakhoz:
"Horgászni megyek" - Megyek, tökrészegre iszom magam, aztán csak ülök a folyóparton, miközben a halak azt csinálnak, amit akarnak.
"Ez férfidolog" - Semmilyen racionális magyarázatot nem tudok a dologra, és neked sincs esélyed arra, hogy felfogd.
"Segíthetek vacsorát készíteni?" - Szeretkezünk a konyhaasztalon?
"Aha", "Persze, drágám" és "Igen, szívem" - Nem jelentenek semmit, betanult szövegek.
"Túl bonyolult lenne elmagyarázni" - Fogalmam sincs róla, hogy a francba működik.
"Lazíts kicsit, túl sokat dolgozol" - Nem hallom a meccset a tévében a porszívótól.
"Ez érdekes, drágám" - Mi? Még mindig beszélsz?
"Tudod, milyen rossz a memóriám" - Emlékszem az első barátnőm címére, az összes eddigi autóm rendszámára, de elfelejtkeztem a születésnapodról.
"Egyszerűen csak eszembe jutottál, és megvettem ezeket a rózsákat" - Istenem, mekkora dudái voltak a virágárus lánynak!
"Hallottam" - Fogalmam sincs róla, mit mondtál, de remélem, elég hiteles voltam ahhoz, hogy a következő 3 napban békén hagyj.
"Nem tévedtünk el. Pontosan tudom, hol vagyunk!" - Senki sem fog élve látni minket többé.
Kohnnak különleges vére van és éppen egy arab fiúnak lenne rá szüksége. Elmegy a rabbihoz tanácsot kérni.
- Fiam Ő is csak egy ember, segíts rajta - mondja neki a rabbi.
Kohn kelletlenül bár, de megteszi, és láss csodát, egy hónap múlva kap egy csomagot, benne egy arany rúddal.
Évek múlva a gazdagnak bizonyult arab fiúnak megint vérre van szüksége.
Kohn már nem is megy a rabbihoz, azonnal segít neki.
Egy hónap múlva kap egy csomagot 2 tábla csokoládéval.
Felháborodottan szalad a rabbihoz, hogy micsoda szemtelenség, a múltkor egy rúd arany, most meg 2 tábla csoki!?
- Fiam, ne feledd, már a te véred csordogál az ereiben - szólt a rabbi.
Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében.
- Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás.
- De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni. Vagy 15 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Kovács.
- Azt meg hogy kell?
- Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitaláják, ki kicsoda.
- Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás.
- Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved!
Érkezik a postára egy levél, a Mikulásnak címezve. A postások felbontják, kiderül, egy kisgyerek írta:
- "Kedves Télapó! Mi nagyon szegények vagyunk, így nem tudok a szüleimnek ajándékot venni. Jó lenne, ha tudnál küldeni nekem 20.000 forintot."
A postások megsajnálják, gyűjtést rendeznek, össze is jön 10.000 forint, ezt elküldik a kisfiúnak.
Megérkezik a köszönőlevél, izgatottan olvassák:
- "Kedves Télapó! Köszönöm a pénzt, de képzeld, ezek a mocskos postások lenyúlták a felét!"
Egy angol lord nézegeti az autókatalógust és elhatározza, hogy az az autó kell neki, amit a leghosszabb gyártási időre vállalnak, mivel biztos az a legjobb.
Olvassa is, hogy: Porsche - 2 hónap, Ferrari - 6 hónap, Rolls Royce - 1 év, Trabant - 5 év.
El is határozza, hogy a Trabant kell neki, el is küld egy megrendelést gyárnak.
A titkárnő azonnal rohan az igazgatóhoz és újságolja:
- Igazgató Úr! Egy angol lord rendelt tőlünk kocsit!
Az igazgató azonnal kiadja a feladatot:
- A kocsit azonnal, soron kívül elkészíteni, a legjobb minőségben, minden extrával felszerelve!
Két hét múlva egy konténerben meg is érkezik a Trabi a lordhoz. Az kinyittatja a konténert, megnézi, majd így szól a komornyikjához:
- Na ez a német precizitás! Megrendeltem tőlük a kocsit és amíg kész nem lesz, elküldték a makettjét!
Valós "pornó"-idézetek a micimackóból:
- Úúu! - mondta Micimackó. - Ez fáj.
- A dolog úgy áll - állapította meg Nyuszi -, hogy be vagy szorulva. (...)
És hosszú ideig Mackó csak annyit tudott mondani:
- Úúu!
És egyszerre csak azt mondta:
- Jaj!
Aztán még ennyit mondott:
- Hopp! - Mint mikor a dugó kijön a palackból.
- Mindjárt tizenegy óra - mondta Micimackó dühösen -, éppen jókor érkeztél, Malacka, egy kis nyalakodásra.
Füles hallgatva álldogált és búsan lógatta a fejét. Micimackó egyszer-kétszer körüljárta.
- Mi történt a farkaddal? - mondta meglepetve.
- Mi történt volna? - mondta Füles.
- Nem látom sehol. (...)
- No mit mondtam, ugye, látod?
- Szá-szá-szándékosan tömted tele! - fuldokolt Malacka és köpködött. De a következő percben már a szájában volt (...)
- Kellemetlen - mondta Micimackó.
- Nem támasztanád a hátad a hátamnak? Ugyanis folyton hanyatt bukom a nagy erőlködéstől.
Ebéd után Róbert Gida odasúgott Nyuszinak, és Nyuszi azt felelte, hogyne, hogyne, természetesen, és egy kicsit félrevonultak a folyópartra.
Füles kihúzta a farkát a vízből, s lóbálni kezdte, hogy megszáradjon.
- Számítottam rá - mondta. Megdermedt a farkam. Elaludt, nem is érzem, hogy van. Nem azért mondom. Nem vádolok senkit. De megdermedt. (...)
Nem tehetnek róla hogy nincs képzeletük. Az ő számukra ez a testrész nem jelent semmit... Azt hiszik, csak arra való, hogy lógjon. (...)
Egy darabig Mackó és az Úszó Medve nem tudtak megegyezni azt a kérdést illetően, hogy melyikük legyen felül, és melyikük alul, de néhány helyzetváltoztatási kísérlet után mégis úgy állapodtak meg, hogy alul legyen inkább az Úszó Medve, s így Mackó diadalmasan fölülkerült (...)
- Hol vagy, Malacka?
- Alul - mondta Malacka, olyan alul került hangon.
- De mi alatt?
- Alattad - nyögött Malacka. - Állj fel.
- Ó! - mondta Micimackó, és gyorsan felállt. (...)
- Én sem akartam alul kerülni - mondta Malacka tompán és bánatosan. - De már jól vagyok, Micimackó, és örülök, hogy te voltál az.
- Lám, az enyém! - kiáltott Zsebibaba... - Á, mégse... ez valami más. Látod te a tiédet, Malacka? Én már szinte azt hittem, hogy az enyém... De mégis! De mégse! Látod a tiédet, Micimackó?
- Nem én. (...)
- Malacka! Én látom a tiédet! - mondta hirtelen Micimackó.
- Az enyém olyan szürkés - mondta Malacka, aki nem mert túl mélyen hajolni, mert könnyen beleeshetik. Nyuszi azonban még mélyebbet hajolt, mint szokott. Kereste a maga botocskáját. Zsebibaba föl-alá ugrándozott.
- Gyere már ki, botocskám! Botlott botocskám, gyere ki, botocskám!
Malacka felizgult, eddig csak az övét látták, akkor pedig ő nyert!
- Gyün - kiáltott Micimackó.
- Biztos, hogy az enyém? - sivalkodott Malacka izgatottan. - Persze, hogy az enyém, hiszen szürke! Nagy, szürke! Nicsak, itt gyön! Naagy, naagy, szürke! Á, jaj...
- Próbálj meg engem is lökdösni! - mondta Zsebibaba mohón.
- Nézz ide, Füles... a Tigris engem is... Mondd, Malacka, te mit gondolsz?...
Nahát nyomakodott és tolakodott befelé, kifelé, addig-addig, amíg csakugyan kinyomta magát. Boldog volt és izgatott;
(...) ez csakugyan jó dolog, mielőtt nekikezd az ember, olyan az a perc, hogy szinte jobb, mint mikor már nyalja - de nem tudta, hogy hívják az ilyesmit. Azután arra gondolt, hogy Róbert Gidával együtt lenni is egész jó dolog; ha Malacka velük van, barátságos és kedves dolog az is.
Hogy miért kell sokat dolgoznom?
10 millió lakosa van az országnak, ebből három és fél millió nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy a maradék hat és fél milliónak kell megcsinálni az összes munkát.
Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5.8 millió emberre marad az összes munka. A dolgozókból nyolcszázezren a kormánynak dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5 milliónak kell megcsinálnia mindent.
Fél millió embert alkalmaz a katonaság, ami azt jelenti, hogy maradt 4.5 millió ember, akikre az összes munka hárul.
Vegyük azt az összes embert, aki a Parlamentben, polgármesteri hivatalokban, állami támogatású intézményekben dolgozik, s megkapjuk azt a maradék másfél millió embert, akikre a tényleges munka elvégzése esik.
Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van táppénzen, hozzájuk jön a fél millió munkanélküli, s máris megkapjuk azt a valódi embermennyiséget, ami pontosan hétszázezer embert jelent - no, hát ennyinek kell elvégeznie minden munkát.
Most olvastam a legújabb statisztikákat: jelenleg 699 998 ember van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt minden munka - rád és rám.
Márpedig te, barátom, éppen a számítógéped előtt ülsz és hülye vicceket olvasol...