Fizika érettségi:
- Tanár: Foglaljon helyet. Mondjuk, hogy maga utazik a vonaton, és nagyon melege van. Mit tesz?
- Diák: Lehúzom az ablakot.
- Tanár: Nagyon jó. A vonat 130 km/h sebességgel halad É-ÉK irányban. Odakint 25 km/h DK-i szél fúj. A lehúzott ablakon egy 250 mm * 900 mm-es rés van, ezen áramlik be a levegő. A fülke térfogata 6,3 köbméter. Mennyi idő alatt cserélődik ki a fülkében teljesen a levegő?
A diák hozzá sem tud szólni, úgyhogy kivágják. Odakint elmeséli a többieknek, hogy mi történt веnт. Bemegy a következő delikvens:
- Tanár: Foglaljon helyet. Utazik a vonaton, és nagyon melege van. Mit tesz?
- Diák: Leveszem a pulóverem.
- Tanár: De nagyon meleg van. Mit tesz?
- Diák: Leveszem az ingem is.
- Tanár: Ne őrjítsen meg, 38 fок van és 85%-os a páratartalom!
- Diák: Akkor leveszem a gatyámat is.
- Tanár: De hát nem látja, hogy a fülke teljesen tele van buzikkal?
- Diák: Nem bánom, de ha egy vagonnyi buzi megerőszakol, AKKOR SEM NYITOM KI AZ ABLAKOT!!!
Három professzor megbeszéli, hogy kipróbálnak egy nudista strandot. Vígan napozgatnak, újságot olvasnak, mikor ijedten felkiált az egyik:
- Ajaj! Itt jön a Molnárné a fizika tanszékről!
Mindhárman felugranak, ketten az ágyékuk elé teszik az újságot, a harmadik professzor viszont a fejére. Üdvözlik Molnárnét, majd miután távozott, megkérdik a harmadiktól:
- Te, hogyhogy a fejedre tetted az újságot?
- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem általában az arcomról ismernek meg!
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott:
"Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség kb. 9 méter magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!"
(A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)