Kohnné bejelenti a rabbinak, hogy válni akar.
- Rendben - mondja a rabbi -, de előtte süssél egy kalácsot az uradnak, a hozzávalókat pedig a szomszédaidtól kérd kölcsön!
Az asszony megfogadja, hogy Grünnéhez megy lisztet kérni, majd elmondja mire kell.
- Még te nem vagy megelégedve az uraddal? Mit szólnál ha olyan lump, kártyás, iszákos alak lenne, mint az enyém?
Weiszéktől cukrot kér kölcsön Kohnné a válási kalácshoz.
- Lenne csak a te urad a Weisz, ez a goromba, brutális fráter. Megtanulnád a sajátodat becsülni. - méltatlankodik a szomszédasszony.
Blauné akitől vajat akarna kérni, sírva panaszkodik:
- Még kenyérre sem telik, nemhogy vajra! Az uram minden pénzét nőkre költi.
Kohnné hazaszalad, és a férje nyakába ugrik, majd így szól:
- Kohn, te vagy a legjobb férj a világon!
Laura Schessinger egy amerikai rádiós műsorvezető, aki egy lelki tanácsadó műsort vezet. Nemrég, mint buzgó keresztény azt mondta, hogy a homoszexualitás megbocsáthatatlan bűn, mert Leviticus (azaz Mózes harmadik könyve) 18:22 szerint utálatos az.
Ezen felbuzdulva ragadott tollat egy Jake nevű hallgatója:
"Kedves Laura doktor,
Nagyon köszönöm azt az önfeláldozó fáradozását, amit annak érdekében tesz, hogy Isten törvényeit az emberekhez közelebb hozza.
Sokat tanultam a műsoraiból, és megpróbálom ezt a tudást minél több emberrel megosztani. Ha például valaki megpróbálja homoszexuális életvitelét előttem megvédeni, egyszerűen emlékeztetem Lev. 18:22-re, ahol világosan le van írva, hogy ez bűn, és ezzel véget is vetek a vitának.
Mindazonáltal néhány törvény értelmezésében és végrehajtásában szükségem lenne a tanácsára.
A) Ha az áldozóoltárnál bikát áldozok, tudom (Lev. 1:9, illetve Lev 1:3,17), hogy az Úrnak kedves illatú az. A problémát a szomszédaim jelentik, akiknek ez az illat egyáltalán nem kedves. Leölhetem-e őket?
B) Szeretném a lányomat eladni rabszolgának, amint ezt Exodus 21:7 megengedi. Ön szerint mi lenne a méltányos ár érte manapság?
C) Tudom, hogy nem szabad olyan nővel kapcsolatot teremtenem, aki a havibaj tisztátalan állapotában van. (Lev. 15:19-24). A probléma csak az, hogy miből lehet ezt tudni? Megpróbáltam megkérdezni, de a legtöbb nő nagyon pikírten reagált a kérdésre.
D) Lev. 25:44 kijelenti, hogy szomszédos nemzetségek fiai és lányai közül vehetek magamnak rabszolgákat. Az egyik barátom szerint ez a törvény a mexikóiakra érvényes, de a kanadaiakra nem. Meg tudná magyarázni, hogy miért ne lehetnének nekem kanadai rabszolgáim?
E) Az egyik szomszédom mindig szombaton dolgozik. Exodus 35:2 világosan kimondja, hogy az ilyet meg kell ölni. Erkölcsileg kötelezhető vagyok rá, hogy saját kezűleg öljem meg?
F) Az egyik barátom szerint az úszószárny és pikkely nélküli vízi állatok (pl. kagylók vagy homár) fogyasztásának bűne (Lev. 11:10), nem olyan utálatos, mint a homoszexualitás bűne. Én ezzel nem értek egyet. Állást foglalna ebben a kérdésben?
G) Lev. 21:20 szerint ha szembetegségem van, az Úr oltárát nem közelíthetem meg. Be kell vallanom, hogy olvasószemüveget használok. Teljesen élesnek kell lennie a látásomnak, vagy itt van azért egy kis játéktér?
H) A legtöbb barátom vágatja a haját, illetve borotválja a szakállát, beleértve a pajeszát is, holott ez Lev. 19:27 szerint egyértelműen tilos. Milyen halálnemet javasol nekik?
I) Lev. 11:8-bol tudom, hogy ha döglött disznó bőrét illetem, tisztátalan leszek. A kérdésem, hogy szabad-e futballoznom, ha cérnakesztyűt húzok?
J) A nagybátyámnak van egy kis háztájija. Megsérti Lev. 19:19-et, mert földjébe kétféle magot vet. Ezenkívül a felesége olyan ruhát hord, ami kétféle anyagból (pamut/poliészter) készült. Most tényleg össze kell hívnom az egész gyülekezetet (Lev. 24:16), hogy megkövezzük őket, vagy pedig elég, ha egy meghitt családi körben lefolytatott ceremónia keretében megégetjük őket, amint ez azok esetében megengedett, akik az anyósukkal hálnak (Lev. 20:14)?
Tudom, hogy Ön ezeknek a törvényeknek nagy ismerője lévén biztosan utat tud mutatni ezekben a kérdésekben.
Még egyszer köszönöm, hogy Ön a rádióban végzett munkájával folyamatosan emlékeztet minket arra, hogy az Úr törvényei örökérvényűek és megváltoztathatatlanok.
Az Ön odaadó rajongója:
Jake"
FEUDALIZMUS: Van két tehened. Az "uraság" elvesz tőled egy kevés tejet adó fejében.
IDEALISTA SZOCIALIZMUS: Van két tehened. Az állam elveszi tőled és berakja a közös istállóba, a többiek tehenei közé. Neked törődnöd kell az összes tehénnel, cserébe az állam ad egy kevés tejet.
FASIZMUS: Van két tehened. Az állam elveszi őket, megbíz a gondozásukkal. Cserébe vásárolhatsz a tejből.
IDEALISTA KOMMUNIZMUS: A két tehened közös a szomszédaiddal. Te és a szomszédod egyfolytában azon veszekedtek, ki a "tehetség" és ki a "nélkülözhetetlen". Eközben, mivel senki nem dolgozik, éhen hal a tehén, így senki nem kap tejet.
SZOVJET KOMMUNIZMUS: Két tehened van. Bár te gondozod őket, de az állam elveszi az összes tejet, te viszont annyit lopsz vissza belőle, amennyit csak tudsz, és a feketepiacon értékesíted.
PERESZTROJKA: Van két tehened. Te gondozod őket, de a maffia elveszi az összeset. Viszont annyit szerzel vissza belőle, amennyit tudsz, és eladod a legális piacon.
DIKTATÚRA: Van két tehened. Az állam lefoglalja őket, téged pedig besoroz katonának.
TISZTA DEMOKRÁCIA: Van két tehened. A szomszédod meg kijelöli azokat, akiknek adhatsz tejet.
BÜROKRÁCIA: Van két tehened. Az állam megszabja, hogy mikor etetheted és fejheted őket. Fizet érte, hogy ne fejd meg őket, majd amikor úgy gondolja, akkor lelöveti az egyiket, a másik tejét pedig kiönteti a csatornába. A tehén lelövéséről mindenféle nyomtatványokat kell kitöltened.
KAPITALIZMUS: Nincsen egy tehened sem. A bank nem ad kölcsönt tehén vásárlására, mivel nincsen egyetlen tehened sem fedezetként.
SZÜRREALIZMUS: Van két zsiráfod. Az állam arra kötelez téged, hogy vegyél tangóharmonika órákat.
X AKTÁK-IZMUS: Az állam elrabolja a teheneidet, és téged egy laboratóriumba zárnak, megfigyelésre. Két fiatal (egy férfi és egy nő) ügynök belőtt séróval, autós üldözés, lövöldözés és egy szeánsz után megment tőlük. Az idegenek megszerzik a filmjogokat.
2006. Vi. 1.
Jocó most írt egy e-mailt, hogy este szenzációs meglepetéssel vár otthon. Úgy látszik, nem felejtette el az első randink két éves évfordulóját. Nagyon izgulok, már alig várom, hogy vége legyen a napnak.
Úgy imádom az én mackókámat!
2006. Vi. 3.
A "szenzációs" meglepetés nem sikerült túlságosan fényesen. Jocó örömtől csillogó szemekkel várt otthon, és egy büszke apa meghatott mosolyával mutatta meg az új, nagyképernyős, sztereó, hiper-szuper tévénket. Amikor felvetettem neki, hogy ugyan minek kellett nekünk új tévé, amikor egyrészt a régi is tökéletesen működik, másrészt úgyis csak néha nézzük, akkor valami foci világbajnokságot kezdett emlegetni. Az évfordulóról persze szó sem volt. Illetve addig nem volt szó, amíg én fel nem emlegettem némi nyafogás kíséretében - ekkor sűrű bocsánatkérések közepette elvitt vacsorázni. Végül is elnéztem neki ezt a kis malőrt, és ha nagy tévé kell neki, hát legyen nagy TV.
2006. Vi. 5.
Jocó tegnap este egy csokor tulipánnal állított haza. Cuki pofa. Aztán félénken megkérdezte, hogy gond lenne-e, ha a barátai a "Foci VB" alatt néha átjönnének meccset nézni. Természetesen nem. Ismerhetne már, hogy ilyen apróságból nem csinálok gondot.
2006. Vi. 7.
Jocó képtelen felfogni, hogy a feng-shui alapelvek értelmében a régi tévének semmi keresnivalója a hálószobában. Meg értelme sincs. "Esetleg nézhetsz valami mást, amíg mi a meccset nézzük a haverokkal." - magyarázta.
Szerintem túlaggódja ezt a foci VB dolgot.
2006. Vi. 9.
Tegnap nagybevásárláson voltunk. Jocó a szokásos cuccokon túl bepakolt két rekesz sört, 20 csomag szotyit, és 12 csomag csipszet. "Betárazol a vébére?" - kacsintottam rá. "A nyitomeccsre." - kacsintott vissza. Jót nevettünk. Isteni humora van az én mackómnak.
2006. Vi. 10.
A nyitómeccs izgalmait elkerülendő tegnap Áginál aludtam, bár sejtettem, hogy a felügyelet hiánya rossz hatással lehet a társaságra. Sajnos igazam lett. Mikor ma hazaértem, széthagyott üres sörösüvegek, szetköpködött szotyihéj, szőnyegbe taposott ketchupfoltok fogadtak. "Ez így nem lesz jó!" - adtam hangot rosszallásomnak Jocónak sms-ben. "Valóban nem, de Ottó át tud hozni két kempingszéket, és akkor már el fogunk férni. Kösz a figyelmességet." - jött a válasz.
Kezd gyanús lenni ez a vébé-ügy.
2006. Vi. 12.
A nappaliba merészkedve feltettem azt az ártatlan, de összetett kérdést a társaságnak, hogy 1) miért ülnek a harminc fokos lakásban különféle nemzetiszín sálakban, 2) miért üvöltenek torkuk szakadtából, mikor a TV köztudottan csak egyirányú kommunikációra alkalmas, 3) miért kell megnézni a szünetben és a meccs végén az összefoglalót, amikor abban a néhány perce lezajlott eseményeket vetítik le újra. Erre azt kaptam vissza, hogy 1) miért fontos az, hogy a zokni színe passzoljon a nadrághoz, mikor úgyse látszik, 2) miért fontos megkérdezni, hogy fodrásznál voltam-e, ha úgyis látszik, hogy igen, és 3) én azt se tudom, hogy mi az a lesszabály, úgyhogy hagyjam őket meccset nézni. Higgadtan a tudomásukra hoztam, hogy tőrőlmetszett bunkók egytől egyig, és remélem az anyukájuk bánja, hogy nem verte őket többet kiskorukban, majd egy francia dáma eleganciájával távoztam.
2006. Vi. 16.
A tegnapi "szurkolásnak" aposztrofált obégatás élénk hatása alatt ma délelőtt összeállítottam a veluk-ezentul-nem-baratkozhatsz. xls-t, és át is küldtem Jocónak. Ő csak annyit írt vissza, hogy Ronaldinnyo nem az egyik haverja, hanem a brazil válogatott irányító középpályása. Postafordultával tudattam vele, hogy ennek ellenére sem barátkozhat vele. Nincs kivételezés.
2006. Vi. 17.
Telefonos nyomozásom során kiderült, hogy az Elektromos Művek egy hónapos, a kábeltévé szolgáltató 2 hónapos díjhátralék után szünteti csak be a szolgaltatást, így a szükséges lépések megtételéről (pl. csekkek "elvesztése") letettem.
Egyébként mélységesen felháborít ez a slendrián hozzáállás.
2006. Vi. 20.
Este felhívtam anyut, hogy panaszkodjak neki kicsit, és megkérdezzem, hogy alhatok-e náluk pár napig. Hozzávetőlegesen tíz másodperce beszéltünk, mikor megkért, hogy hívjam vissza 11 után, mert apa, Tóni bácsi, meg Berci a meccset nézik, és egy szót sem ért, annyira üvölt a tévé.
A visszahívást tárgytalannak itéltem.
2006. Vi. 22.
Valamelyik idióta hozott magával egy dobot, azt püfölte egész este, a többiek meg "Me-hi-kó! Me-hi-kó!" kántálással kísérték.
Legalább a magyaroknak szurkolnának ezek a szerencsétlenek!
2006. Vi. 25.
Közöltem Jocóval, hogy ha nem változtat a hozzáállásan, akkor Szex és New York plusz jégkrém kúrába kezdek, és 120 kilósra hízok a vébé alatt. Azt válaszolta, hogy ilyen mérvű hizásnak annyi az esélye, mint annak, hogy Togo továbbjut a G csoportból. Visszavágtam egy "micsoda egy paraszt vagy te!"-vel, de éreztem, hogy ezzel legjobb esetben is csak döntetlenre hoztam az ügyet.
2006. Vi. 26.
Ma reggel összefutottam Rohacsek nénivel, a szomszéd-asszonyunkkal a lépcsőházban. "Nem mintha panaszkodni akarnék, aranyoskám" - kezdte, és tudtam, hogy panaszkodni fog. Ez Rohacsek néni specialitása, hogy általában azzal kezdi, hogy "a világért se szeretnék zavarni" vagy "nem dicsekvésképpen mondom", esetleg "semmiképpen nem szeretnék beleszólni", és aztán jön a "de". Most az volt a szívfájdalma, hogy mióta beindult a "fotbalnézés", meg a "mértéktelen dorbézolás", azóta Pityukának, a papagájának szókincse a "gól" és a "les" szavakon kívül tizenhét vadonatúj káromkodással is bővült, úgyhogy legyünk szívesek beszüntetni a zajongást, mert úgy ránkhívja a rendőrséget, mint a pinty. Bíztattam, hogy hívja csak nyugodtan, hátha beviszik az egész bagázst vébéstül, szotyistul, tévéstül.
Kár, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap.
2006. Vi. 28.
Tegnap a távirányító szőrén-szálán eltűnt. A lelkes szurkológárda serény és átfogó kutatóexpedícióba kezdett, de sajnos nem jártak eredménnyel - ami nem is olyan meglepő annak fényében, hogy a keresett műszer a fagyasztóláda alján, öt kiló mirelit spenót alatt lapult. Nagy szerencse, hogy Taki, - aki egyebként az arcfestése alapján a németeknek szurkol - civilben műszerész, és fél óra alatt szerzett egy új távirányítót, ezzel kivívva magának az Este Hőse címet, és az ezzel járó fotelban ülési jogot.
Azt hiszem, ma beszélek pár lakatossal zárcsere ügyben.
2006. Vi. 29.
Tegnap este találkoztunk a hűtőszekrény előtt Jocóval. Én jégkrémért mentem, ő sörért. "Szia" köszöntem rá. "Szia" hüppögte, és láttam, hogy könnyes a szeme. Mindig elgyengít, ha sírni látom. Átöleltem, bátoritólag megsimogattam a hátát. "Téged is ennyire bánt?" - kérdeztem. "Igen" - szipogta. "Nyugi, rendbe lehet még hozni" - biztattam. "Hát, igen, de akkor is, tizenegyest kihagyni a nyolcvanadik percben..." - tört ki belőle a zokogás.
Közöltem vele, hogy egy idióta, és utálom. Ettől egy kicsit jobb lett.
2006. Vii. 1.
Fú, de utálom a focit!
2006. Vii. 3.
Én nyitottam ajtót a mindennapos vendéggé avanzsált pizzafutárnak, és a nappaliig hallható hangerővel közöltem vele, hogy sajnos készpénz nincs nálam, így természetben fizetnék, ha ez lehetséges. Jocó megjelent a nappali ajtajában, de a többiek "Szöglet! Szöglet!" kiáltására azonnal visszafordult, a pizzafutár pedig mondta, hogy köszöni szépen a lehetőséget, de siet, mert szeretne hazaérni a második félidőre, úgyhogy legyek szíves mégis előkeresni ezerötöt valahonnan.
Most már biztos, hogy a foci lesz az emberiség kihalásának közvetlen okozója.
2006. Vii. 5.
Még öt nap. Akár fél lábon is.
2006. Vii. 7.
Három. Ezek idióták. Már félek hazamenni.
2006. Vii. 8.
Kettő. Ezek megvesztek. Áginál alszom.
2006. Vii. 9.
Egy.
2006. Vii. 10.
El se hiszem, hogy vége. Pedig de. Vége! Sanyi a döntő izgalmában ugyan leszakította a karnist a nappaliban, Toncsi pedig - egyelőre tisztázatlan okokból - befejelte a vitrines szekrény üvegét, de ezeket már elnéző mosollyal vettem tudomásul. Jocó újra a régi, kedves, aranyos, minden megy tovább a megszokott mederben. Megbocsátásom jeléül még a lesszabálynak is utánanéztem a neten. Felhívtam Jocót, és elújságoltam neki, hogy most már értem. Nagyon örült.