Egyszeri ember megnyeri a lottó főnyereményt, 1 milliárd forintot. Nagy boldogan be is megy a főnökéhez, hogy ő márpedig most felmond, és soha többet nem fog dolgozni. Beér, mire a főnök hívatja.
- Kedves uram, mint már biztosan hallotta, cégünket is elérte a recesszió, és egy olyan jeles munkatárstól is meg kell válnunk, mint amilyen ön. De kap tőlem 10 millió forintot végkielégítésnek.
Emberünk nagy boldogan megy haza. Látja ám, hogy valakik pakolnak ki a lakásából. Jön a szomszéd.
- Kedves szomszéd úr, borzalmas hírem van! A felesége úgy döntött, hogy gyerekestől, anyósostól kiköltözik, és többet soha nem akarják látni magát.
Mire emberünk félrefordul, és elvigyorodik:
- Ha egyszer beindul, akkor nagyon beindul!!!
Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és nőiszexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a nagy "Igen!" kimondása után.
Például: Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta:
- Nem tudok most, nincsen kedvem... Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit.
- Miii??? - mondtam - ez most mit jelentsen?
És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón:
- Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet.
A furcsa arckifejezésemre csak azt mondta:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled?
Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam.
Következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek. Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudta eldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót.
Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat.
Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt, hogy a csőd szélén vagyok. Arra gondoltam, hogy próbára tesz amikor kérte a tenisz csuklópántot, mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam:
- Persze, drágám.
Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól. Végre mosolyogva szólt:
- Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz.
Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam:
- Nem tudok most, nincsen kedvem.
Az arca eltorzult és teljesen elsápadt:
- Miii???
Akkor elmondtam:
- Csak azt akartam, hogy az öledben tartsad egy kicsit ezeket a ruhákat... Te egyszeűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat, amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek.
És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked?
Szóval, ma este sem lesz dugás...
A szegény zsidó asszony elmegy a rabbihoz:
- Rabbi kérlek adj nekem tanácsot! Férjhez kellene adnom a lányomat, de nincs pénzem. Mit tegyek?
- Kérjetek kölcsön elegáns ruhákat, ékszereket, s így felöltözve utazzatok fel a fővárosba. Ott menjetek be egy elegáns ékszerboltba.
Nézelődés és válogatás közben tegyetek úgy, mintha valamit zsebre vágnátok, és siessetek ki az üzletből. A főnök utánatok rohan majd, és rendőrt hív. Megmotoztat benneteket, de persze nem talál semmit. Most következel te! Felháborodottan tiltakozol, bírósággal fenyegetőzöl. Az ékszerész, hogy elkerülje a botrányt fizetni fog, amennyit kérsz! Minden úgy történt, ahogy a rabbi jósolta.
Híre ment a furfangos tanácsnak a faluban. Nemsokára felkereste a rabbit egy másik szegény asszony:
- Nekem is van egy lányom, nekem sincs pénzem a kiházasítására. Mit tanácsolsz?
- Te is utazz fel a fővárosba a lányoddal, szépen kiöltözve. Menjetek be ugyanahhoz az ékszerészhez. De ti ne imitáljátok a lopást, hanem valóban hozzatok el egy értékes ékszert...
Az asszony és a lánya úgy tettek, ahogy a rabbi kitanította őket.
Zsebre vágtak egy drága gyöngysort, és kisiettek a boltból. A segéd utánuk akart rohanni, de a főnök rászólt:
- Kétszer nem dőlök be ugyanannak a trükknek. Hagyd őket futni!
Egy új, szigorú nagyfőnök ellenőrzi a céget. A sarokban meglát 1 unatkozó fiatalembert. Persze, rögtön felmegy a pumpa, odamegy hozzá:
- Mondja fiam, mennyi a maga fizetése?
- 80.000 Ft.
- Tessék, itt van 80.000, fogja, és többé meg ne lássam itt!
A fiú nem mond semmit, elveszi a pénzt, és lelép. Ekkor jön 1 beosztott, 1 ezrest lóbálva:
- Elnézést uram, nem látta a pizzás fiút?
Egy menedzser, közbejött elfoglaltsága miatt nem tudott elmenni egy hangversenyre. Schubert Befejezetlen szimfóniáját játszották, jegyét az elemzési és fejlesztési osztály vezetőjének - azaz a termelékenységi szakértőnek - adta oda, hogy kárba ne vesszen. Másnap a következő jelentést találta az asztalán :
1. A három oboásnak huzamosabb ideig nem volt semmi dolga. A létszám csökkenthető, feladatuk elosztható a zenekar többi tagja között.
2. Negyven hegedűs mindvégig azonos kottából játszott. Felesleges munkaerő-pazarlás: a létszám drasztikusan csökkentendő. Amennyiben kívánatos a nagyobb hangerő, ez elektromos erősítő alkalmazásával gazdaságosabban is elérhető.
3. Bizonyos félhangok előállítása igen nagy erőfeszítésekbe kerül, és túlzott minőségi követelménynek tekinthető. Javaslom, minden hangot kerekítsenek fel, miáltal alacsonyabb képzettségű vagy betanított munkások alkalmazása is lehetővé válna ezekben a munkakörökben.
4. Semmi, látható értelme nincs annak, hogy a kürtök megismétlik a vonósok által egyszer már előadott részeket. Ha az ilyen fölösleges ismétléseket ki lehetne iktatni, a hangverseny időtartamát mintegy 25 percre lehetne csökkenteni. Ha Schubert figyelembe vette volna ezeket a javaslatokat, be tudta volna fejezni a szimfóniát.
Egy férfi bemegy az orvoshoz.
- Doktor úr, segítsen rajtam! Éjjelente nem tudok aludni, még altatóval sem, így nappal mindig álmos vagyok, és gyakran elbóbiskolok munka közben. A főnököm azt mondta, hogy kirúg, ha még egyszer el merek aludni.
- Sebaj, van itt egy új, bivalyerős altató, ebből a vegyen be egyet lefekvés előtt és minden rendben lesz. A férfi hazamegy, és lefekvés előtt két pirulát is bevesz egy helyett, hogy tutira menjen. Reggel frissen ébred és elmegy a munkába. - Főnök úr, soha többé nem fogok elaludni munka közben!
- Ennek örülök, de hol volt a múlt héten?
Mórickáékhoz tanfelügyelők érkeznek oroszórára, és beülnek a leghátsó padba, Móricka mögé.
Zajlik az óra. A tanárnő felír egy mondatot oroszul a táblára:
- Na, gyerekek, ki tudja lefordítani?
Néma csend, az osztály meg van illetődve, egyedül Móricka jelentkezik. A tanár néni gondolkozik: Móricka világéletében hülye volt az oroszhoz, de talán most, most megmenti az órát! Felszólítja:
- Na, mit jelent a mondat?
- Azt, hogy "Figyeld milyen jó segge van a tanárnőnek!"
A tanárnő elvörösödik, dühösen rákiabál:
- Nem elég, hogy buta vagy, még szemtelen is! Azonnal ülj le!
Móricka leül, de közben hátraszól a tanfelügyelőknek:
- Maguk meg minek súgnak nekem, ha maguk sem tudnak oroszul?
Kádár és Brezsnyev azon vitatkoznak, hogy melyik katona a jobb: az orosz vagy a magyar.
- Szerintem az orosz! - kezdi Brezsnyev - Ugyanis mielőtt cselekedne, gondolkozik.
- A magyar jobb! - állítja Kádár - Az előbb ugyanis cselekszik, majd azután gondolkozik.
Ennek igazolására behívnak egy orosz katonát. Igy szól hozzá Brezsnyev:
- Itt van Kádár János, a magyar kommunista párt vezetője. Kérem, adjon neki egy nagy pofont!
A katona elgondolkozik, majd közli, hogy ő ilyet soha nem tenne.
- Rendben fiam, elmehet! - hangzik a válasz.
Behívnak egy magyar katonát is. Kádár rákezd:
- Itt van Leonyid Brezsnyev, az orosz kommunista párt vezetője! Kérem, adjon neki egy nagy pofont.
A katona odaugrik, és egy iszonyatosat lekever Brezsnyevnek.
- Jól van, elmehet!
A katona az ajtóban azonban megáll és elgondolkozik. Kádár észreveszi:
- Min gondolkozik?
- Hát csak azon, hogy nem kéne-e még egy jót bele is rúgni.
Azt mondja a lovász a főnökének, hogy ha elengedi egy heti szabadságra akkor megnevetteti és megsirattatja lovát!
A főnök beleegyezik, a lovász bemegy az istállóba, odasúg valamit a lónak, és a főnök látja, hogy a ló a földön fetreng, és majdnem megfullad a nevetéstől.
- Nem tudom mit csináltál azzal a lóval, de tényleg nevet. De most akkor sirattasd is meg!
Megint bemegy a lovász az istállóba és mire kijön, a ló szívszakadóan sír.
Kérdezi a főnök:
- Áruld már el nekem, mit csináltál azzal a szegény lóval? Most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok rá.
- Hát, először is azt mondtam neki, hogy az én farkam nagyobb mint az övé. Aztán pedig megmutattam neki...
Az isten háta mögötti idegen légiós támaszpontra egy új fickó kerül, akit büntetésből raktak oda. Érdeklődik, hogy itt milyen módon elégítheti ki szexuális vágyait.
- Ha nagyon kiéhezünk ott a teve,... mondaná a táborvezető, de a barátunk meg sem hallgatja, hanem leinti.
Egyszer, több hónap után már nem bírja tovább, hát hátramegy a teveistállóba és nekiáll az egyik tevének hátulról.
Éppen nagyban keféli, mikor megjelenik a parancsnok és ezt mondja:
- A múltkor csak azt akartam mondani, hogy ha nagyon kiéhezünk, ott a teve, felpattanunk rá és tíz percnyi járásra van egy oázis elsőosztályú kuplerájjal.