Házsártos, veszekedős anyósa volt a székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen.
A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.
- Na, ezt adja be az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.
Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárálni, a székely szó nélkül pofon teremtette. S lám, az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett.
Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte:
- No, használt a múltkor a gyógyszer?
- Hogy használt-e? Mihelyst beadtam egy porciót, nyomban meggyógyult. A második pofonra... (ezzel képen teremtette a patikust) ... már nem is volt szükségem, hát visszahoztam!
Székely bácsi stoppol az út szélén a tehenével.
Éppen arra jön egy mercis pofa és megáll.
- Merre, bácsi?
- Csak ide az első faluba.
- Üljön be, a tehenét pedig kösse hátra.
A mercis elindul úgy 40 km/h sebességgel, hátrapillant a tehénre, mely csak bandukol a kocsi után.
A mercis most már 120km/h-ás sebességgel halad.
Hátrapillant és megdöbbenve észleli, hogy a tehén kocog, míg a kocsi 120-al halad.
Felidegeskedik erre a mercis és maximális gázzal vagy 200-al kezd repeszteni. Visszapillant és látja, hogy a tehén lógatja a nyelvét. Mondja is a székely bácsinak, hogy lóg a tehén nyelve!
- Jaja, a tehenem mindig így jelez, amikor előzni akar!